Nem jött be a jóslat, nehezebb volt a magyarérettségi, mint amire számítani lehetett
Karinthy Frigyes, Ady Endre és Babits Mihály művei is előkerültek a hétfő délelőtt megrendezett magyar nyelv és irodalom érettségin. A korábbiakhoz képest sok tekintetben új alapokra helyezett közép-és emelt szintű vizsga nehézségi fokáról és tanulságairól a Magyartanárok Egyesületének elnökét és választmányi tagját kérdeztük.
Hétfőn új korszak kezdődött az oktatásban az átalakított érettségi vizsgák elindulásával. Az érettségi felépítése a magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében változott a legtöbbet tavalyhoz képest, mivel idén azok is érettségiztek, akik 2020-ban az új Nemzeti Alaptanterv szerint kezdték meg tanulmányaikat.
Az új típusú érettségin a rövid, gyakorlati szövegalkotás helyett egy irodalmi-műveltségi teszt került bevezetésre, ahol többek között költőkre, írókra, korstílusokra, stílusirányzatokra, műfajokra, műcímekre, és még egy memoriterre is rákérdeztek. A szövegértésnél a diákok egy könyvekről szóló szöveget kaptak, míg a második részben középszinten Karinthy Frigyes "Az olasz fagylaltos" című novelláját, emelt szinten pedig Babits Mihály költészetét kellett elemezniük.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a vizsga viszonylag nehéz volt, de nem nagyon nehéz, és az előírt szabályoknak megfelelt. Az új típusú érettségi első feladatsora nem bizonyult könnyűnek, ellentétben azzal a jóslattal, miszerint az átalakításnak pozitív visszhangja lesz.
A rettegett irodalmi tesztben egy alibifeladat is előkerült, amelyben a diákoknak Kányádi Sándor "Valaki jár a fák hegyén" című verséből hiányzó szóalakokat kellett pótolniuk. Arató László szerint ez a feladat vicces volt, mivel nem kellett a verset fejből tudni. A pedagógus úgy véli, hogy a feladatsor kihívást jelentett, mivel különböző évek anyagát kellett egyszerre tudni.
A középszintű érettségin a szövegértésnél a diákok könyvtörténetről, kódexekről, tekercsekről olvashattak, és nyelvtani feladatok is előkerültek. Arató László szerint a szöveg egy kicsit hosszú volt, de a hozzátartozó feladatok rendben voltak, két kivétellel. Az egyik feladatban a szöveg csak egy jelentős változást említett, miközben kettőt kellett volna, a másik pedig megzavarhatta a diákokat, mivel lényegében ugyanazt kérdezte.
A műelemzésnél Karinthy Frigyes "Az olasz fagylaltos" című novelláját kellett elemezni, amelyet Arató László az egyik leggyengébb Karinthy-műnek tart. A pedagógus szerint a feladat túl sok szempontot tartalmazott, és némelyikük nem felelt meg a tárgyszövegnek.
Az emelt szintű érettségin Bacsó Péter, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja szerint a feladatlapok változatosak és megoldhatóak voltak. Különösen izgalmasnak találta, hogy több kortárs irodalmi szöveget érintő feladat is szerepelt benne. Az emelt szintű érettségi modern volt és korrekt, és aki úgy érzi, hogy rosszul teljesített, a szóbelin még sokat javíthat.
Arató László szerint az érettségi összességében maradibb volt, mint a korábbiak, és megkoronázza a Nemzeti Alaptantervet. A változtatásokat végrehajtók azt remélték, hogy az új elemek hozzájárulnak a műveltség megőrzéséhez és terjesztéséhez, de a pedagógus szerint ezt részleteiben is kötött, központi előíró tantervekkel és mechanikus tesztekkel nem lehet biztosítani.
