Az orosz gazdaság szankciók alatt

Két évvel az ukrajnai orosz invázió után Oroszország gazdasága ellenállónak mutatkozik a nyugati szankciókkal szemben, de az Arctic LNG 2 projekt amerikai korlátozások miatt gyakorlatilag bénultan áll, ami lassan kezdi éreztetni a szankciók hatását.

Oroszország ambíciói, hogy növelje részesedését a globális LNG-piacon, az ukrajnai háborúval még fontosabbá váltak. A cél, hogy 2030-ig háromszorosára növeljék az LNG-kitermelést, legalább 35 milliárd dolláros éves bevételt hozna, de az Arctic LNG 2 projektet érintő korlátozások bénítólag hatnak a tervekre. A Biden-kormányzat által bevezetett szankciók miatt a kínai és indiai vevők sem hajlandóak kedvezményes áron LNG-t vásárolni az említett létesítményből. A projektben részt vevő szingapúri és londoni ügyvédek visszaléptek, a szállítóhajók gyártói pedig megijedtek a korlátozásoktól, így a hajók a dél-koreai szárazdokkokban rekedtek.

A kőolajexporttal ellentétben, amely továbbra is jelentős bevételeket generál Oroszországnak, az LNG-szektorban nehezebb fenntartani a mozgást, mivel a szuperhűtött üzemanyag szállítása bonyolultabb technológiát igényel. Az Európai Unió, amely még mindig támaszkodik az orosz LNG-re, saját szankciók bevezetésére készül, ami azt jelzi, hogy a háború harmadik évébe lépve a földgázra is kiterjedhetnek a korlátozások.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa az orosz LNG-bővítési tervek megbénításával foglalkozik, és az Arctic LNG 2 projektet vette célba. Az USA célja, hogy megakadályozza Oroszországot bármilyen új, jelentős bevételt eredményező energiaprojekt kidolgozásában, és biztosítani akarja, hogy az északi-sarkvidéki vállalkozás teljesen bedőljön.

Az Arctic LNG 2 létesítmény társtulajdonosai között megtalálható a japán kormány, a kínai állami olajvállalatok és a francia TotalEnergies. A projekt lebénítása fájdalmat okoz Moszkvának, miközben korlátozott hatással van a globális földgázpiacokra. Az amerikai fogyasztókra gyakorolt következmények visszafogottak, mivel az LNG-kereskedelemhez speciális hajókra van szükség, amelyeket műholdas adatokkal lehet követni, ezáltal megnehezítve egy alternatív flotta létrehozását vagy a tengeri áttöltést.

Thane Gustafson, a Georgetown Egyetem professzora szerint az Arctic LNG 2 fejlesztésének legnagyobb akadálya a tartályhajók rendelkezésre állása. Oroszország a világ legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, de ezt még bevételre kell váltania, amihez szállítania kell a földgázt.

A Kreml szerint 2030-ig évente több mint 100 millió tonna LNG-t akar exportálni, szemben a tavalyi mintegy 31 millió tonnával, de az új projektek bedöntésével ez a terv meghiúsulni látszik. A Bloomberg által megkérdezett kereskedők és elemzők egyike sem számít arra, hogy a létesítmény, amely a három termelési vonatból csak az egyiket építette ki, eléri a teljes kapacitást a szankciók érvényben léte alatt. A Novatek, a projekt mögött álló orosz vállalat, továbbra is keresi a vevőket, és tisztviselőket küldött Indiába, de konkrét szerződést még nem kötöttek.

A szankciók más területeken is hatást gyakorolnak: a bankokra és pénzintézetekre kivetett korlátozások miatt az orosz külkereskedelem csökken, mivel a pénzügyi világ szereplői nem kívánnak rubelt váltani a tranzakciókhoz. A gázpiacon pedig a Gazprom két évtized után először veszteséget jelentett 2023-ban, mivel a vevők szintén tartanak a szankcióktól.

Az új nyugati szankciók a korlátozásokat kijátszó kínai, azeri és emírségekbeli cégeket célozzák, ami már márciusban az orosz export csökkenését eredményezte, amire két éve nem volt példa. Szakértők szerint Kína továbbra is segíthet Moszkvának az ügyleteiben, de a Nyugat enyhülés révén ezt a támogatást is kiütheti.