Az EU szerint helyreállt a jogállamiság Lengyelországban, Magyarország marad az uniós szégyenpadon
Több mint hat év után az Európai Bizottság úgy értékeli, hogy Lengyelországban már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye, így Magyarország marad egyedül az uniós szégyenpadon.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a lengyel jogállamiság helyzetének elemzése után döntést hozott az eljárás lezárásáról, mivel már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye Lengyelországban. A döntés Donald Tusk miniszterelnök vezette új kormányának lépéseinek köszönhető, amelyek során jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket hajtottak végre az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok kezelésére. A lengyel kormány elismerte az uniós jog elsőbbségét és elkötelezett az Európai Unió Bírósága, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseinek betartására, beleértve a bírói függetlenséget is.
Az Európai Bizottság tájékoztatja a tagállamokat és az Európai Parlamentet arról, hogy visszavonják a 2017-ben tett kezdeményezésüket az eljárás megindításáról. A kormányoknak még jóvá kell hagyniuk ezt a döntést, de várhatóan ez még ebben a hónapban megtörténik.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gratulált Donald Tusk miniszterelnöknek és kormányának a fontos áttöréshez, amely kemény munkájuk és elszánt reformtörekvéseik eredménye. „A mai nap új fejezetet jelent Lengyelország számára. Több mint 6 év után úgy gondoljuk, hogy a 7. cikk szerinti eljárás lezárható” – mondta von der Leyen. Ez az értékelés a tavaly ősszel hivatalba lépett új lengyel kormány által 2024 februárjában bemutatott cselekvési terv alapján történt, amelynek részeként Lengyelország csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Emellett Lengyelország hozzáférhet a jogállamisági problémák miatt korábban zárolt 137 milliárd eurós uniós forráshoz, amelynek első részletét, 6,3 milliárd eurót áprilisban már átutaltak.
Magyarország továbbra is érintett a 7-es cikkely szerinti eljárásban, amely szavazati jog veszélyével fenyeget, azonban az ügy megoldására vagy az eljárás esetleges lezárására vonatkozán nincs semmilyen fejlemény. Magyarország regionális fejlesztési minisztere, Navracsics Tibor jelezte, hogy a jogállamisági vita az Orbán-kormány és az EU között véglegesen megoldódhat, de jelenleg mindkét fél messze van a megállapodástól.
Az Európai Unió egyéb területein is folyamatosan zajlanak a kihívások kezelésére irányuló intézkedések. Az európai tisztviselők egyre gyakrabban emelnek falakat és folytatnak vizsgálatokat a kínai technológia ellen. Az Európai Unió nyomozói a múlt héten lecsaptak a biztonsági szkennereket gyártó Nuctech holland és lengyel irodáira, és olyan állami támogatásokat vizsgáltak, amelyek segítettek volna az európai versenytársak alá vágni.
Ez a razzia az elektromos járművek, a szélturbinák és a kórházi berendezések kínai állami támogatásának nemrégiben megtörtént vizsgálata után következett. A kínai Huawei már évek óta a biztonsági tisztviselők célkeresztjében van.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a POLITICO hétfői választási vitáján – ahol az Európai Néppárt (EPP) vezető jelöltjeként lépett fel – kijelentette, hogy „nem kizárt” az amerikai mintájú TikTok-tilalom az EU-ban. Felhívása óvatos támogatást kapott politikai riválisától, a luxemburgi szocialisták vezető jelöltjétől, Nicolas Schmit-től, aki azt mondta, a TikTok betiltásával kapcsolatos álláspontja „meglehetősen amerikai”.
Az Egyesült Államok a múlt héten ellentmondásos törvényt fogadott el, amely szerint a TikTok tulajdonosának, a pekingi székhelyű Bytedance-nek el kell adnia az alkalmazást, vagy egy éven belül be kell tiltania.
Ellenzem a TikTok betiltását – mondta a Politiconak Kim van Sparrentak, a holland zöldek uniós törvényhozója, aki részt vett több jelentős uniós technológiai szabálykönyv, például a mesterséges intelligenciáról szóló törvény kidolgozásában.
„Ez olyan furcsa tünetkezelés, hogy betiltanak egy platformot, miközben a többi oldal is ezt teszi” – mondta, hozzátéve, hogy az olyan aggályok, mint a TikTok alkalmazásdizájnja, amely a kritikusok szerint a fiatalokat a telefonjukhoz ragasztja, a Meta, vagyis az Instagram és a Facebook esetében is jelen vannak.
Dita Charazonvá, az Európai Parlament alelnöke, cseh liberális politikus a múlt hónapban a Politico rendezvényén elmondta, hogy „más helyzetben vagyunk, mint az Egyesült Államokban”, és hozzátéve:
„Már évekkel ezelőtt felismertük ezeket a kihívásokat, és ezért van a digitális szolgáltatásokról szóló törvény, amely kötelezi a platformokat, hogy másképp viselkedjenek”.
