Navracsics: Ne csak nyaralóhely legyen a Balaton

A Balaton térségének fejlesztése során nem csak a turizmusra, hanem az ott élők mindennapi életkörülményeinek javítására is szükség van – hangoztatta Navracsics Tibor a Balaton Konferencia 2024-en.

Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter a konferencián kiemelte, hogy a Balaton régióban az egészségügyi és közigazgatási szolgáltatások terén is fejlesztésekre van szükség, mivel a munkahelyek hiánya és az ingatlanok magas árai miatt a fiatalok kénytelenek elhagyni szülőföldjüket, ami a családalapítást is nehezíti. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány elnöke szerint az egyetem célja, hogy a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság területén vezető szerepet töltsön be Magyarországon, és később Kelet- és Közép-Európában is.

A Fenntarthatósági Kompetencia Központ létrehozásával az egyetem a fenntarthatósági projektek koordinálását tűzte ki célul, és az elmúlt években több nagy pályázaton keresztül jelentős forrásokhoz jutott, amelyek révén vállalati együttműködések születtek, és ezekből már piacra kerülő termékek is származnak.

Navracsics Tibor szerint a Balaton nem csupán üdülőhely, hanem a helyi lakosok mindennapjainak színtere is, ahol azonban a demográfiai helyzet aggasztó: a fiatalok elvándorlása és az idősek beköltözése miatt a térség a legrosszabb demográfiai folyamatokkal küzdő területek közé tartozik. A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra az 5 legélhetőbb európai ország közé tartozzon, amihez a vidéki és városi környezet fejlesztése szükséges.

A Balaton térsége Budapest agglomerációs övezetének külső határát képezi, és a közlekedési infrastruktúra fejlődése révén a nagyobb városokból egy órán belül elérhető a főváros. Navracsics Tibor kiemelte az M9-es autópálya stratégiai jelentőségét, amely a belső perifériákat érintené, és a tervezett útvonalon a 5G-lefedettség hiánya is problémát jelent.

A tavaly decemberben elfogadott új Területfejlesztési törvény az együttműködésre helyezi a hangsúlyt, mivel a versengés alapú fejlesztéspolitika már kimerítette lehetőségeit. A balatoni térségben az elöregedési folyamatok gyorsulnak, és a képzettség, foglalkoztatottság terén sem mutat kiemelkedő eredményeket.

Navracsics Tibor szerint a helyi társadalomnak folyamatosan küzdenie kell a jövőjéért, mivel az elöregedés és az elvándorlás erős, az iskolázottsági szint és a foglalkoztatási ráta pedig alacsony. A balatoni ingatlanárak magasak, ami a fiatalok számára azt jelenti, hogy nehezen tudják megfizetni az első otthonukat, és sokan eladják az örökölt ingatlanokat, amelyeket aztán üdülőként hasznosítanak az ide költözők.

Veszprém az egyetlen város a térségben, amely közszolgáltatások szempontjából térségszervező erővel bír, míg a többi járásszékhelyen kevesebb közszolgáltatás érhető el, és a lakosok a nagyvárosokba kényszerülnek átjárni ezek igénybevételéért.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora szerint a zöld átállás csak látszattevékenység, és a CO2-kibocsátás visszafogása önmagában nem elégséges megoldás. A fosszilis energiahordozók megújulókra cserélése csak a szén-dioxid-kibocsátás problémáját kezeli, és azt sem kielégítően, hiszen a fosszilis energia részaránya még mindig 82 százalék körüli a teljes energia-mixből. Az energiatárolás terén zajló fejlesztések ellenére a jelenlegi technológiák nem nyújtanak valós megoldást, az összes energiatároló együttvéve csupán 17 percig tudná működtetni a világot.

A Balaton jövőjéről szóló panelbeszélgetésen Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere a közműellátottság és a hulladékgazdálkodás problémáira hívta fel a figyelmet, melyeket sürgősen kezelni kell. A térség fejlesztésével kapcsolatban Nánási Zoltán, építész szerint hosszú távú stratégiákra van szükség, nem csak négyéves ciklusokban kell gondolkodni. Oláh Zsanett, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a szezonalitás problémáját emelte ki, míg Princzinger Péter, a VisitBalaton365 Nkft. ügyvezetője a "rablógazdálkodás" megszüntetését és az érdekek összehangolását sürgette.

Dr. Takács Ernő, a WING Zrt. vezérigazgató-helyettese a zöld szempontok megjelenését említette az ingatlanfejlesztéseknél, és a terület atomizáltságát jelölte meg fejlesztési problémaként. A lakhatási válság kapcsán megjegyezte, hogy nemcsak a fiatalok lakásvásárlási lehetőségei csökkennek, de az itt lakók tulajdonában lévő ingatlanok értéke is, ami pozitív hozadék az ott lakók számára.