Az MBH Bank elemzői szerint elérhető az inflációs cél az év végére

Az MBH Bank elemzői szerint csökkenhet az infláció és a gazdasági növekedés is az elkövetkező években. A jegybanki kamatok csökkenésével és a munkanélküliség enyhe emelkedésével számolnak, miközben a forint árfolyama gyengébb lehet a korábban vártaknál.

Az MBH Bank csökkentette a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, és az idei évre 4,1 százalékos inflációt prognosztizál, mely 2025-re 3,4 százalékra csökkenhet. A jegybanki kamatok esetében is csökkenést várnak, hosszú távon pedig stabil gazdasági bővülésre számítanak.

A 2024-es gazdasági növekedési előrejelzést 2,7 százalékra módosították, míg a jövő évi növekedési várakozásuk továbbra is 3,7 százalék. A fellendülés a fogyasztás és az ipar, a kereskedelem, valamint a vendéglátószektor hajtásával kezdődhet meg az év második felében.

Az inflációs előrejelzés szerint az idei évre 4,1 százalékos inflációval számolnak, míg 2025-re 3,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedést várnak. Az élelmiszerek árszínvonala és a forintárfolyam is befolyásolhatja az inflációt, míg a szolgáltatások terén továbbra is magas inflációt tapasztalhatunk.

A munkanélküliség tekintetében a munkaerőpiac feszessége enyhült, de a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat a gazdaság. A munkanélküliségi ráta 2020 nyara óta magas szinteket ért el, de az elemzők nem várnak tartósan 4,5 százalék feletti szintet. Az idei munkanélküliségi előrejelzést 4,2 százalékra, míg a 2025-ös előrejelzést 3,7 százalékra emelték.

A jegybank kamatcsökkentéseket hajtott végre, az alapkamat 10,75 százalékról 7,75 százalékra csökkent. A kamatcsökkentési ciklus lassulása várható, az év második felében pedig minimális enyhítésre számítanak. Az év végére az alapkamat 6,25 százalékra csökkenhet.

A forint árfolyamával kapcsolatban a korábbi 372,5 helyett 382,5 forintos erősödést várnak az év végére, míg az év átlagában 385,6 lehet az euróval szemben. A gyenge külső konjunktúra és az uniós források feloldásával kapcsolatos kockázatok miatt módosították az előrejelzést.

A kormány a költségvetési hiánycélt 2,9 százalékról 4,5 százalékra emelte, és beruházásokat halasztott el. Az MBH elemzői szerint elérhető a kormány új költségvetési hiánycélja 2024-re.