Új telefonos csalási módszer az MNB nevében

Az MNB nevében történő telefonos csalások új hulláma indult, mely során a csalók a jegybank telefonszámaival visszaélve próbálják megszerezni az ügyfelek bizalmas adatait. Az elmúlt hét alatt 14 ügyfél jelzett ilyen esetet az MNB ügyfélszolgálatának.

A csalók az MNB telefonszámainak klónozásával hívják fel az ügyfeleket, mintha a jegybank vagy egy kereskedelmi bank képviselői lennének. Azt állítják, hogy gyanús tranzakciót észleltek az ügyfél számláján vagy bankkártyájánál, és bizonyos esetekben konkrét személyeket, például egy "Szabó Zoltán" nevű kibercsalót említenek, aki valójában nem létezik.

Az ügyfelek pénzének "biztonságba helyezése" érdekében a csalók bizalmas banki adatokat kérnek, mint például bankkártyaszám, lejárat, cvc kód, PIN kód, internet- vagy mobilbanki jelszavak és megerősítő kódok. Esetenként arra is ráveszik az áldozatokat, hogy utalják át pénzüket egy állítólag "biztonságos", valójában a csalók által kezelt számlára, vagy kémprogramot töltessenek le, amely távoli hozzáférést biztosít az ügyfél számítógépéhez és banki alkalmazásához.

Amennyiben az ügyfél visszahívja a csalók által használt számot, meglepődhet, hogy az MNB veszi fel a telefont, hiszen a csalók az ő telefonszámaikat használják fel. A telefonos csalások (vishing) a személyes kontaktus miatt hihetőbbnek tűnhetnek, mint az e-mail-es vagy sms alapú adathalász támadások, ráadásul olyanokat is elérnek, akik nem használnak internet- vagy mobilbankot.

Az MNB és a kereskedelmi bankok sosem kérik el telefonon vagy elektronikus úton az ügyfelek bizalmas adatait. Gyanús telefonhívás esetén érdemes pontosító kérdéseket feltenni, a kapcsolatot megszakítani és az ismert banki ügyfélszolgálati telefonszámon, vagy az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni. Azonnali gyanúra adhat okot, ha a telefonáló állítólag állami hatóságnál, intézménynél vagy bűnüldöző szerveknél dolgozik, mégis – miután az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki – fenyegető hangnemet használ.

Ha valaki mégis átadta adatait a csalóknak, pénzt utalt nekik vagy kémprogramot töltött le, haladéktalanul jelentse be a bankjának és a rendőrségnek. Az MNB minden esetben büntetőfeljelentést tesz, ha a nevével való visszaélést észlel.

A kiberbiztonsági kockázatok elleni védekezés érdekében az MNB és más állami intézmények KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt folytatnak. Az együttműködő hatóságok lépéseket tesznek a hívószám-hamisítás megelőzése érdekében is. Az MNB Pénzügyi Navigátor weboldalán további hasznos információkat találhatunk a digitális biztonsággal kapcsolatban.