Miért május 1-je a munka ünnepe?

Az ipari forradalom idején kialakult munkások nehéz helyzete és a sztrájkok, tüntetések sorozata vezetett el a május 1-jei megemlékezésekig, amely mára a munkásosztály nemzetközi összefogásának ünnepévé vált.

Az ipari forradalom során a munkások tarthatatlan életkörülményei és kiszolgáltatottsága egyre nagyobb problémát jelentett. A változásra irányuló első komoly javaslatot 1817-ben Robert Owen brit gyáros tette, aki a napi 10-14 órás munkaidőt nyolc órára kívánta csökkenteni, ám ez akkor még csak egy utópia volt.

A XIX. század közepére Nagy-Britanniában a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták, de ez az intézkedés csak az 1870-es évekre terjedt el általánosságban. Ausztráliában a kőművesek és építőmunkások már 1856-ban kiharcolták a nyolc órás munkaidőt. Az 1866-os I. Internacionálé pedig kimondta, hogy a nyolcórás munkanap a munkásosztály felszabadulásának első lépése.

Az Egyesült Államokban a munkásmozgalmak erősödése a XIX. század második felében tetőzött. 1886. május 1-jén Chicagóban kezdődött sztrájk a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. Május 3-án a munkások és a rendőrök közötti összecsapásban négy ember életét vesztette. A következő napon, egy nagygyűlésen anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, amire ismét sortűz volt a válasz, és a nap végére több mint tucatnyi halottat számoltak össze.

A chicagói események nemzetközi felháborodást váltottak ki, és a következő években május 1-jén emléktüntetéseket szerveztek. 1889-ben a II. Internacionálé kongresszusa úgy döntött, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és munkásszerveződések közösen vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. Magyarországon is ebben az évben rendeztek először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891-es kongresszusán május elsejét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé nyilvánították.

A XX. században május elseje a legnagyobb nemzetközi munkásünnep lett, különösen a keleti blokkban. A kommunista rendszerek bukása után a kilencvenes évektől kezdve a munkavállalók szolidaritási napjaként tartják számon, és sok helyen majálisokat rendeznek. A nap egyben katolikus ünnep is, Munkás Szent József tiszteletére, akit XII. Pius pápa rendelt el 1955-ben Jézus nevelőatyjaként ünnepelni.