Kína csökkentette az orosz olaj importját
Kína áprilisban csökkentette az orosz olaj importját, miközben növelte a Szaúd-Arábiából származó olaj importját a márciusi adatokhoz képest.
A kínai vámhatóság adatai alapján az ázsiai ország áprilisban 9,26 millió tonna kőolajat importált Oroszországból, ami elmarad a márciusi közel rekord szintű 10,81 millió tonnától. Az orosz olaj napi átlagos kivitele Kínába áprilisban 2,25 millió hordó volt, ami 11,5 százalékkal kevesebb a márciusi szintnél.
Április hónapban Kína csaknem 5,7 milliárd dollár értékben vásárolt kőolajat Oroszországtól, ami szintén csökkenést jelent a márciusi 6,35 milliárd dollárhoz képest.
Ezzel szemben Kína második legnagyobb olajszállítója, Szaúd-Arábia, növelte exportját a márciusi napi 1,48 millió hordóról áprilisban napi átlagosan 1,54 millió hordóra. Szaúd-Arábia áprilisban összesen 6,34 millió tonna kőolajat szállított Kínának, amelynek értéke meghaladta a 4 milliárd dollárt.
Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen felszólította a német bankok vezetőit, hogy fokozzák az Oroszország elleni szankciók betartására, és mérsékeljék az azok kijátszására irányuló erőfeszítéseiket. Yellen hangsúlyozta, hogy az amerikai pénzügyminisztérium új felhatalmazása szerint másodlagos szankciókkal sújthatja a bankokat, ha azok orosz katonai vonatkozású tranzakciókat támogatnak. Ez a mandátum segített eddig meghiúsítani Oroszország egyes katonai beszerzéseit, de a munka nem ért véget. Yellen arra kérte a bankokat, hogy tegyenek fokozott megfelelési intézkedéseket, és összpontosítsanak az orosz kijátszási kísérletekre. A pénzügyminiszter figyelmeztetett, hogy a bankoknak ellenőrizniük kell a szankciók betartását külföldi fióktelepeiken és leányvállalataikon, valamint fel kell szólítaniuk a külföldi levelező banki ügyfeleiket is, hogy ugyanezt tegyék, különösen a magas kockázatú ügyletekben.
Az orosz gazdaság további kihívásokkal néz szembe, mivel az IKAR orosz agrárpiacikonjunktúra-intézet harmadszor is rontotta az idei orosz búzatermésre vonatkozó előrejelzését a kedvezőtlen időjárás miatt. Dmitrij Rilko, az IKAR vezérigazgatója szerint a búzatermelés 83,5 millió tonna lesz, ami kevesebb a korábban várt 86 millió tonnánál, a gabonatermelés pedig 132 millió tonnára tehető, szintén csökkenés a korábbi becslésekhez képest. Az orosz mezőgazdasági minisztérium 132 millió tonna gabonatermést vár, de jelezte, hogy az ország középső vidékein a fagykárok miatt mintegy 900 ezer hektáron kell megismételni a vetést. Oroszországban tavaly 144,9 millió tonna gabonát takarítottak be a 2022. évi 157,6 millió tonna után, a tavalyi búzatermés pedig 92,8 millió tonna volt.