Mire elég húsz év az Európai Unióban? – 10+1 ábra Magyarországról a csatlakozás évfordulójára
20 éve május 1-jén ünnepelte az ország az Európai Unióhoz való csatlakozást, amelytől sokan a Nyugathoz való felzárkózást remélték. Az EU-tagság mégis az egyik legnépszerűbb politikai intézmény maradt Magyarországon, ahol a tavaly őszi Eurobarometer-kutatás szerint a lakosság 76 százaléka érzi úgy, hogy az EU hatással van a mindennapi életére, és 54 százalék szerint az uniós tagság egyértelműen jó dolog.
Az EU-tagság hatása jelentős, de nehéz pontosan meghatározni, hogy milyen mértékben befolyásolja az ország fejlődését. Az uniós csatlakozás óta eltelt 20 év alatt Magyarország gazdasági teljesítménye nőtt, de az Eurostat adatai szerint relatív pozíciónk romlott, és 2022-re már hét ország előzött meg minket a vásárlóerő-paritás alapján számolt egy főre jutó GDP tekintetében.
A munkaerő szabad áramlása az EU egyik alapelve, és bár a külföldre távozók száma nőtt, az utóbbi években a visszavándorlás is trenddé vált. 2019 és 2021 között többen tértek haza, mint ahányan elmentek, de 2022-ben ismét többen távoztak, mint ahányan visszajöttek.
Magyarország számára a német piac kiemelkedően fontos az exportban, és bár a keleti és déli nyitások ellenére a kereskedelemben nem jöttek fel a kormány által favorizált országcsoportok, az EU továbbra is domináns maradt ezen a téren.
A beáramló működőtőke (FDI) szintén létfontosságú a magyar gazdaság számára, és bár a keleti irányba való átstrukturálás valamelyest működik, az európai FDI továbbra is meghatározó marad.
A turizmus terén az EU-tagság jelentős növekedést hozott, de a koronavírus-járvány súlyos csapást mért a szektorra, amely még nem állt teljesen talpra.
A magyar munkaerő termelékenysége sajnos alacsony maradt, és a kormány egyik célkitűzése a munkatermelékenység növelése. Ugyanakkor a munkaerő költsége jelentősen nőtt, ami rontja a versenyképességet.
Az infláció tekintetében Magyarország az elmúlt két évtizedben uniós rekordert ért el, ami megtörte a reálbérnövekedést, és az emberek rosszabbul élnek, mint az előző évben.
Az életszínvonalat mérő tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján Magyarország az EU-átlag 71 százalékán áll, ami alacsonyabb, mint amit sokan vártak a csatlakozáskor.
Az EU-tagság konkrét előnyei közé tartozik a jelentős infrastrukturális beruházások, amelyek közül sokat az uniós alapok finanszíroztak. Magyarország 2007 és 2020 között közel 4 milliárd eurót kapott vasútfejlesztési projektekre.
Végül, az élettel való elégedettség terén Magyarország nem áll rosszul az EU-ban, és a tendencia felfelé mutat, ami reményt adhat a jövőre nézve.
