Európai parlamenti, önkormányzati és nemzetiségi választások: Az adatvédelem és a környezetvédelem fontossága a kampányban
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kiemelt figyelmet fordít a politikai célú adatkezelésekre a június 9-ei választások kampányában, és felhívja a figyelmet a GDPR előírásainak betartására.
A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila hangsúlyozza, hogy a politikai szereplőknek és kampányszerveknek kötelező tájékoztatniuk a megkeresett személyeket a kampányüzenetek és hívások forrásáról, az adatok szerzési módjáról, az adatkezelés jogalapjáról és a további információk elérhetőségéről. A tájékoztatás hiánya esetén a polgárok jogosan gyanakodhatnak az adatok jogszerűtlen megszerzésére, és jogukban áll adataik törlését kérni.
A választók adatainak gyűjtésekor a NAIH tapasztalatai szerint előfordul, hogy a kampányüzenetek küldői nem legális forrásokból szereznek adatokat. Péterfalvi Attila kiemeli, hogy nem megengedett a vásárolt adatbázisok jogellenes felhasználása, a más célból megadott adatok kampány céljára történő felhasználása, vagy más cég, call center adatbázisának jogalap nélküli használata.
Az automatizált hívásokhoz szükséges az előfizetők előzetes hozzájárulása, és tilos azoknak a számoknak a hívása, amelyek nem szerepelnek az online tudakozóban, vagy amelyek letiltották a marketing- vagy kutatási célú megkereséseket. A közvélemény-kutatóknak be kell jelenteniük a hívásokhoz használt telefonszámot az NMHH-nál.
Péterfalvi Attila felhívja a figyelmet arra, hogy csak a kampány céljához szükséges adatok gyűjtése indokolt, és ellentétes az adatvédelmi követelményekkel az, ha egy adott témában történő véleménynyilvánítás egyben feliratkozást jelentene egy politikai szervezet hírlevelére.
Az online adatgyűjtések során jó gyakorlat az önkéntesen megadható adatok céljának világos feltüntetése. A GDPR értelmében a politikai pártok is adatkezelőnek minősülnek, és nem bújhatnak ki a felelősség alól szerződési láncolattal vagy más szervezetek mögé rejtőzve.
A választási kampányban részt vevő szervezeteknek közzé kell tenniük adatfeldolgozóikat és az adatkezelés módját. A személyes adatok külföldi szervereken történő tárolása adatszuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket vethet fel.
A NAIH elnöke szerint az adatkezelőknek biztosítaniuk kell az adatkezelési tájékoztatók közérthetőségét, világosságát és átláthatóságát, valamint igazolniuk kell az érintettek hozzájárulását az adatkezeléshez. Az applikációkat és weboldalakat használó adatkezelőknek könnyen érthető tájékoztatást kell adniuk az alkalmazott technológiáról és módszerekről.
Végül Péterfalvi Attila hangsúlyozza, hogy a kampány után is az adatkezelőknek igazolniuk kell a GDPR-nak való megfelelést, és a NAIH a jövőben is kiemelten vizsgálja a politikai célú adatkezeléseket, fellépve az érintettek jogainak védelméért.
Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként része a világ legbékésebb, legdemokratikusabb és legfejlettebb politikai szövetségének. Ugyanakkor kritikusan megjegyezte, hogy a mai Magyarország állapota miatt valószínűleg nem kerülhetne be az Unióba, és hogy a kormányzati döntések következtében az ország még mindig Európa előszobájában maradt. Karácsony szerint a demokrácia állapota Magyarországon messzebb van Európától, mint a csatlakozáskor volt, és hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is a legjobb lehetőség Magyarország felemelkedéséhez.
A környezetvédelem terén a MOHU vállalta, hogy a következő 10 évben radikálisan csökkenti a hazai hulladéklerakás mértékét, és növeli az újrahasznosítást. Ennek érdekében három éven belül 4500 modern textilgyűjtő-konténert fog telepíteni országszerte, amelyek megnégyszerezik a lakosság számára elérhető textilkonténerek számát Magyarországon. Az új konténerek körülbelül 250 kilogramm textília összegyűjtésére alkalmasak, és a bedobott textília, ruházati és lábbeli hulladékot újrahasznosítják vagy újrafelhasználják.
Az EU felmérése szerint egy európai lakos évente átlagosan 26 kilogramm textíliát vásárol, és 11 kilogrammot dob ki a szemétbe. A használt ruházati és textília hulladék 87 százalékát elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el, ami nagy megterhelést jelent a környezetnek. Az EU 2025-re célul tűzte ki a textil hulladékok elkülönített gyűjtését a nagyobb arányú visszagyűjtés és hasznosítás érdekében.
A MOHU vállalta, hogy 2035-ig a lakossági hulladéklerakás arányát 50 százalékról 10 százalékra csökkenti, és az újrahasznosítás arányát 32 százalékról 65 százalékra növeli. A cég évi 4,5-5 millió tonna lakossági hulladékért felel, és az új konténerekkel jelentősen növeli a textil begyűjtési kapacitást. A MOHU az első tíz év során minimum 185 milliárd forint értékben fog beruházni hulladékgazdálkodási fejlesztésekbe, amelynek része a textilkonténerek beszerzése is.
A begyűjtött textilhulladékot a Textrade Kft. kezeli, amely a begyűjtőpartner, az előkezelő, válogatópartner és a hasznosító is egyben. A begyűjtött hulladék 75-80 százaléka ruhaként, textíliaként újrahasználható, a maradék 20-25 százalék energetikai hasznosításra kerül. Az EU még nem határozott meg a textilhulladékkal kapcsolatos külön célszámokat, de a MOHU kezdeményezése már most előrébb tart, mint más EU-s tagállamok.
