Az uniós árampiaci döntések és Magyarország nem szavazata

Csak Magyarország szavazott nemmel a brüsszeli uniós tagállamok közül a villamosenergiapiaci reformról szóló irányelv kapcsán, ami valószínűleg a rezsicsökkentési rendszerrel függ össze, de az irányelv így is elfogadottnak számít és hamarosan hatályba lép.

Az Európai Unió Tanácsának oldalán közzétett szavazási jegyzőkönyv szerint az irányelv mellett Magyarország volt az egyetlen ellenző szavazat. A tagállamoknak az irányelv tartalmának a megjelenését követően hat hónapon belül kell megfelelniük, így a magyar kormánynak is cselekednie kell, annak ellenére, hogy ellene szavazott. Ezen kívül a reformot tartalmazó rendeletről is szavaztak, amit minden tagállam, így Magyarország is jóváhagyott, és ez 20 nappal a megjelenés után lép hatályba az uniós közlönyben való megjelenést követően.

Az Európai Bizottság átfogó csomagot dolgozott ki a gázárak emelkedése miatt kialakult villamosenergia-krízis kezelésére. A tárgyalások során a csomagot két részre bontották: a rendelet, amely az ACER piacmanipuláció elleni fellépését erősíti meg, és az irányelv, amely a meglévő árampiaci és megújuló energiatermelésről szóló kereteket módosítja. A rendeletet minden tagállam elfogadta, az irányelvet pedig hat hónap áll rendelkezésre a tagállamoknak a hazai szabályozás kiépítésére.

Az irányelv új szabályokat tartalmaz a hosszú távú áramvásárlási szerződésekre (PPA), a kétoldalú „árvédelmi” keretekre (CfD), valamint meghatározza, hogy mikor és milyen szabályok mentén lehet kihirdetni regionális vagy uniós szintű villamosenergiapiaci válságot. Emellett rögzíti, hogy a tagállamok milyen keretek között alkalmazhatják az áramár támogatásokat, és hogy válsághelyzet nélkül is adhatók támogatások, de csak célzottan, bizonyos csoportoknak.

Az irányelv szerint az állami beavatkozásokat csak megfelelő esetben, közszolgáltatási kötelezettségként és meghatározott feltételek mellett szabad végrehajtani. A szabályozott árak alkalmazhatók a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók és az energiaszegénység által érintett felhasználók esetében, valamint átmeneti intézkedésként a lakossági fogyasztók és a mikrovállalkozások esetében. A villamosenergiaár-válság idején a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a szabályozott árak alkalmazását ideiglenesen kiterjesszék a kisvállalkozásokra és a középvállalkozásokra.