A pécsi Volvo-botrány újratárgyalása

A Pécsi Ítélőtábla döntése értelmében újra kell tárgyalni a pécsi Volvo-botrányként ismert ügyet, melyben a város tömegközlekedési cégének használt buszok beszerzése során felmerült korrupciós vádakat vizsgálják. Az ügyet most a Szekszárdi Törvényszékre utalták át.

A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hosszasan sorolta az elsőfokú eljárásban elkövetett hibákat, és új eljárásról hozott határozatot. A vádlottak képviselői fellebbezést jelentettek be, míg a fellebbviteli ügyész elfogadta a döntést.

A botrány lényege, hogy a Tüke Busz több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo-buszokat, mint az eredeti ajánlat volt, és a haszon egy közvetítőcégnél csapódott le, ami 700-850 millió forintos kárt okozott Pécsnek. A büntetőperre alapot adó cselekmény 2015-ben történt, amikor a Tüke Zrt. a holland Bus and Coach cégtől közbeszerzéssel megvásárolt 115 használt Volvo buszt 3,5 milliárd forintért, míg a Volvo magyarországi cége pár hónappal korábban 2,8 milliárd forintért kínálta a Tükének.

Egy évvel ezelőtt a Kaposvári Törvényszék felmentő ítéletet hozott, de az ügyészség fellebbezett az indoklás hiányára és a bizonyítékok elmaradt értékelésére hivatkozva. A Pécsi Ítélőtábla most két napon át tárgyalta az ügyet.

A másodrendű vádlott ügyvédje a bírói függetlenség példáját látta a korábbi döntésben, és azt emelte ki, hogy a kaposvári bíróság nem engedett a politikai nyomásnak és a nyilvánosság befolyásolásának. A harmadrendű vádlott elismerte bűnösségét, így pénzmosás miatt elítélték.

A Pécsi Ítélőtábla szerint az első fokú eljárásban nem sikerült feloldani azt az ellentmondást, hogy hogyan születhetett felmentő ítélet, ha a harmadrendű vádlott elismerte a pénzmosást. Fontos tényeket és a szereplők valós motivációját sem próbálták felderíteni. A táblabíróság teljes egészében megalapozatlannak találta az elsőfokú ítéletet, mivel a törvényszék elmulasztotta feltárni a nagy felháborodást kiváltó buszvásárlás fontos mozzanatait.

Az ítélőtábla szerint a politikai döntéshozók, az egykori fideszes városvezetés felelősségét is vizsgálni kellett volna, és konkrét példákat is felhoztak, mint Pécs egykori alpolgármestere és a fideszes polgármester előterjesztései, amik a közbeszerzés körüli anomáliákra utalnak. A Népszava szerint a buszvásárlásról a város és a térség meghatározó kormánypárti politikusai dönthettek, ám az ő szerepüket sosem vizsgálták.

A Szabad Pécs oknyomozó cikkei szerint a pécsi tömegközlekedés buszflottájának lecserélésekor több probléma is felmerült, többek között kevesebb busz érkezett, de több pénzért, és a beszerzéshez felvett hitel összege is magasabb volt az indikatív ajánlatnál. A helyi közvéleményben sok gyanú övezte a buszbeszerzést, de nyomozás csak a holland hatóságok beavatkozása után indult. A pécsi buszvásárlás kapcsán előbb Hollandiában indult büntetőeljárás pénzmosás gyanújával, és csak ezután kezdődött Magyarországon is nyomozás.

Az ügyészség több vádlott ellen emelt vádat, és a helyi Fidesz 2019-es bukása után az önkormányzati Tüke Busz is beszállt a perbe. A politikai döntéshozókat meghallgatták, de felelősségüket érdemben nem vizsgálták. Az első fokon tavaly márciusban született felmentő ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, így jutott el az ügy a Pécsi Ítélőtábláig. A felsorolt eljárási hibák súlyossága miatt a Pécsi Ítélőtábla úgy döntött, hogy a megismételt elsőfokú eljárás már nem folyhat Kaposváron. Ehhez azonban az is kell, hogy a Kúria helybenhagyja az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, ugyanis a keddi verdikt ellen az első fokon felmentett vádlottak fellebbeztek.

A kaposvári tárgyaláson a harmadrendű vádlott elismerte bűnösségét, az elsőrendű vádlott időközben tragikus hirtelenséggel elhunyt, a másodrendű vádlott, Csengő András védekezését viszont elfogadta a bíróság, hogy a húsz-huszonöt százalékos közvetítői díj normális és megszokott, így őt első fokon felmentették.

A Pécsi Ítélőtábla háromfős tanácsát vezető dr. Krémer László által felolvasott indoklás szerint a tényállás teljes egészében feltáratlan maradt. A bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy az elsőfokú tárgyaláson egyes tanúk kihallgatása formális volt, a vallomások nem feleltek meg az életszerűség követelményeinek, és az ellentmondásokkal sem szembesítették őket.

A magyar nyomozás azt követően vette kezdetét, hogy a holland hatóságok pénzmosás gyanújáról értesítették őket, bár korábban több feljelentés is született az ügyben, és a Szabad Pécs újságírója cikksorozatban dolgozta fel. A tárgyalás során kiderült, hogy a másodrendű vádlott a befizetést nem egy bankfiókban, a pénztárnál intézte, hanem automatába kezdte el tölteni a pénzt, közben egy banki alkalmazott segítségét is kérnie kellett. Végül 19 különálló tranzakcióval tudta az odavitt „zsáknyi” pénzt az automatába helyezni.