Pontosan ilyen érzés, amikor nyaralni visz az álomhajó

A Mahart nyaralóhajójával két és fél nap alatt jutottunk el Kiskörétől Tokajig, ami nemcsak a hajózási fortélyok elsajátításával, gasztronómiai felfedezésekkel telt, hanem egy méregtelenítő kúrával is felérő élmény volt.

A nyaralóhajó motorjának halk morajlása mellett a csend fülsiketítővé válik, és végre hallhatóvá teszi az emberi hangokat. Árral szemben hajózva, kötelékben, a táj szépségétől hol elalélva, hol letaglózva haladunk tíz kilométer per órás sebességgel, ami bőven elegendő ahhoz, hogy élvezzük a sietésmentes utazást. Célunk, hogy még sötétedés előtt a következő kikötőbe érjünk, és időben le tudjuk adni a rendelésünket a Tisza-parti csárdák egyikében.

A hajókormányzást István, az első és talán utolsó magyar viking tetoválóművész barátjával és Lovas Lajossal, a Mahart üzletági igazgatójával karöltve, alapos kiképzést követően sajátítottuk el. A nyaralóhajók bérléséhez nem szükséges hajóvezetői engedély, a kiskörei báziskikötőben két-három órás képzésen keresztül tanulható meg a szükséges tudás. A képzés során a hajózási alapfogalmakról, az útvonal veszélyeiről és sajátosságairól, a vészfékezésről, a bóják kerüléséről, a hegy- és völgymenet jelentéséről, valamint a fontos zászlókról és jelzésekről esik szó.

A Mahart quattro, sixto és octo típusú nyaralóhajói 4+2, 6+2, illetve 8+2 vendég fogadására képesek. A hajók hátsó, fedetlen részén pillanatok alatt kialakítható egy kényelmes terasz, míg a belső részen egy jól felszerelt konyha található. A tartályba töltött ezer liter víz elegendő a pár napos útra, a kabinok fűthetők, így a hideg tavaszi éjszakákon sem fázunk.

Az útvonal első éjszakáján Tiszabábolnán és Tiszacsegén, a másodikon Tiszaújvárosban kötünk ki, mielőtt Tokajba érkeznénk, ahonnan meghosszabbított útvonalon Sárospatakig, majd a tervek szerint a felvidéki Borsiig folytathatjuk az utazást. A hajózási szabályoknak megfelelően a fedélzeten a kapitány parancsainak kell engedelmeskedni, aki autoriter, de igazságos vezetőként cselekszik. A legénység tagjai csak olyan feladatokat kapnak, amelyeket képesek teljesíteni.

A Tiszabábolnai Tutajos vendéglőben időben érkezünk meg, ahol egy pálinka, fröccs és forró halászlé harcsafilével, házi kenyérrel vár minket. A kikötő nemcsak egy megálló, hanem a kötelékben hajózó legénységek fóruma is, ahol a ferences rend főkönyvtárosa Horatiust szavalhatja a szolnoki tetoválóművésznek és feleségének.

A nyaralóhajók felszereltsége olyan magas szintű, hogy még a konyhában található tévét is feleslegesnek érezzük. A fedélzeten a könyvek és telefonok háttérbe szorulnak, a beszélgetések és pókerpartik veszik át a főszerepet. A kikötők közelében a csárdák falán a sztártörzsvendégek fényképei, a kockás térítők és a paprikás szaftok teremtenek igazi magyar atmoszférát.

A hajóút második felére már kevés megválaszolatlan kérdés marad, és a Tisza folyó segítségével a múlt ciánmérgezését is túlélő természet erejével szembenézve, az emberi akadályok könnyedén leküzdhetők. A kikötők közelében felfedezhetők városok, falvak, madárrezervátumok és strandok. A Tisza-parti csárdákban a pincérek és a zenészek társaságában pedig könnyen immunissá válhatunk a környezet passzív-agresszív hatásaira.

Egy ilyen különleges túra azoknak ajánlott, akik nem félnek méregteleníteni, új ismereteket elsajátítani, és elveszni a Tisza végtelen hullámzásában.

Ez a szerkesztőségi tartalom a MAHART Magyar Hajózási Zrt. közreműködésével jött létre.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)