A kiskereskedelmi szektor kihívásai az Európai Unióban
A Magyar Közgazdasági Társaság áttekintette Magyarország két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait és eredményeit, amely során a kiskereskedelmi szektor jövőjét is elemezték.
2023 júliusában az Európai Bizottság munkaanyagot készített, amely a kiskereskedelmi ökoszisztéma jövőjét vázolta fel, és több piaci szereplőt hívott meg a stratégia közös kialakítására. A kiskereskedelmet az uniós gazdaság fellendüléséhez nélkülözhetetlen 14 gazdasági ökoszisztéma egyik meghatározó elemeként azonosították. A szektor sokszínű üzleti modelleket és értékesítési csatornákat foglal magában, beleértve az élelmiszer- és nem élelmiszer-kiskereskedelmet, a nagykereskedelmet és az online platformokat. Az ellátási láncban a kiskereskedők számos más szereplővel működnek együtt, mint például termelőkkel, gyártókkal és logisztikai szolgáltatókkal, és közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal. A kiskereskedelmi ökoszisztéma tehát összetettségében és sokféleségében rejlik.
A kereskedelem súlya, szerepe és kihívásai
A kereskedelem a gazdasági fejlődés egyik motorja, amely naponta közel 450 millió uniós fogyasztót szolgál ki, és mintegy 3,2 milliárd euró éves forgalmat generál. Az uniós háztartások költségvetésének egyharmadát, Magyarországon pedig a kiadások közel felét költik kereskedelmi tevékenységekre. Az EU hozzáadott értékének 11,5%-át, Magyarországon pedig 10% alatti részét adja a kiskereskedelmi ökoszisztéma. A szektorban a nők foglalkoztatása dominál, és a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) a teljes foglalkoztatottság kétharmadát és az ágazati hozzáadott érték közel 60%-át biztosítják.
Az elmúlt években a kiskereskedelem átalakulását a technológiai fejlődés és a változó fogyasztói magatartás hajtotta. A COVID-19 járvány és az ukrán-orosz háború is befolyásolta a szektort, például az üzletbezárások és az ellátási láncok zavarai miatt. Az inflációs időszak csökkentette a vásárlás mennyiségét, és a kiskereskedők növekvő bolti bűnözéssel szembesültek. A demográfiai változások és az egészséges életmód trendek is hatással vannak a fogyasztói preferenciákra. A pandémia alatt az online értékesítés jelentősen megnőtt, és a kiskereskedők megerősítették online jelenlétüket. A digitalizáció és az omnichannel kiskereskedelem az üzleti modellek paradigmaváltását hozta magával.
A fizikai boltok szerepe változik, de továbbra is fontosak a fogyasztók számára. Az EU-ban a kereskedőknek versenyképeseknek kell maradniuk, miközben a zöld és digitális átalakulásba való beruházások és az alacsony árak garantálása között egyensúlyoznak. A fenntarthatóság iránti növekvő tudatosság új üzleti modelleket eredményezett, és a kiskereskedők igyekeznek növelni a fenntartható termékek kínálatát.
