Szlávik János: Egészen biztosan lesz még világjárvány

Járványok mindig voltak és lesznek, de a középkori pusztítások mértékét nem érik el napjainkban – mondta Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Szlávik János infektológus szerint biztosan várható még pandémia, és a madárinfluenza vírusa jelentheti a következő nagy kockázatot.

Hankó Zoltán a Covid-tanulságokat megvitató konferencián elmondta, hogy a járványok állandó jelenségek az emberiség történetében, de a középkori nagy járványokhoz képest ma már nem okoznak olyan mértékű pusztítást. Szlávik János, a Belvárosi Orvosi Centrum infektológus szakorvosa szerint a Földön több tízezer olyan vírus létezik, amelyekből világszintű pandémia alakulhat ki, és a következő járvány elkerülhetetlen, de kérdés, hogy az emberiség képes lesz-e megakadályozni, hogy a koronavírushoz hasonló mértékű legyen.

A madárinfluenza vírusát tartják jelenleg a legkockázatosabbnak egy potenciális pandémia szempontjából, mivel már képes bizonyos emlősök megfertőzésére, bár az emberre való átterjedése még nem jellemző. Szlávik János kiemelte, hogy a madárinfluenza ellen már létezik lehetséges védőoltás, amely nagy mennyiségben előállítható, és segítséget jelenthetne, ha a vírus emberről emberre is terjedne.

A karantén és a kötelező maszkhasználat fogalma már régen ismert, a spanyolnátha idején több mint száz éve bevezetett intézkedések voltak, de a Covid-járvány idején mégis meg kellett győzni az embereket ezek hasznosságáról. Az oltásszkepticizmus ellenére Magyarországon a kötelező gyermekkori védőoltásoknak köszönhetően sikerült a kanyaró ellen elérni a 95 százalékos átoltottságot, bár Szlávik János szerint ideális lett volna az 80 százalékos teljes oltottság elérése a koronavírus esetében, de a lakosság mindössze 60-70 százaléka kapott egy oltást, az idősek 70-80 százaléka legalább kettőt.

Hankó Zoltán szerint a magyar gyógyszerészek nagy része túlélte a járványt, annak ellenére, hogy a legszigorúbb korlátozások idején is folyamatosan dolgoztak. Csak egy házaspárról tud, akik áldozatul estek a fertőzésnek. Szlávik János hozzátette, hogy a koronavírus áldozatainak jelentős részét az egészségügyben dolgozók tették ki, mivel ők voltak a frontvonalban a vakcina megérkezése előtt, de nem igaz, hogy nagyobb arányban haltak volna meg a magyar emberek, mint a szomszédos országokban, erre vonatkozó valid adatok nincsenek.

A járványügyi intézkedések gyors hozatalát és a közegészségügy félkatonai működését Szlávik János és Hankó Zoltán is aláhúzta, mint szükséges lépéseket. A gyógyszerhatékonyság engedélyezése alapján a koronavírus-oltóanyagok a betegség súlyos lefolyásának megakadályozását szolgálták, nem pedig a fertőzés teljes megelőzését.

A 2020-as év tapasztalatai között említették a protokollok negyedévente történő átírását, az új kutatások alapján. Szlávik János szerint a járvány egyik pozitív hozadéka volt a közegészségügyi intézkedések gyorsasága, és a tapasztalatok gyors átadása, amely a kezelési gyakorlatba való beépítésre is kiterjedt.

Hankó Zoltán hangsúlyozta, hogy a kritikus dolgok gyártását és előállítását országhatáron belül kell megoldani, és ezzel kapcsolatban egy gyógyszerlista készül, amit szakmailag indokoltnak tart. Az ENSZ járványügyi paktumát üdvözli, de figyelembe kell venni a lokális szempontokat is.