Kiderült, mi okozhatta a pokoli felhőszakadást Dubajban
A felerősödött El Nino éghajlati jelenség, a globális felmelegedés és az urbanizáció is hozzájárult az Egyesült Arab Emírségekre lesújtó heves esőzésekhez – állapították meg a World Weather Attribution (WWA) nevű nemzetközi tudományos kezdeményezés klímaszakértői.
A World Weather Attribution (WWA) nemzetközi klímaszakértők csoportja tanulmányozta az Egyesült Arab Emírségekre lesújtó áprilisi áradást, amely során legalább 23 ember halt meg, köztük 19 gyerek. A kutatók kizárták annak a lehetőségét, hogy mesterséges beavatkozás okozta volna a jelenséget. A hatalmas zivatarfelhő zóna nemcsak Katarban és Ománban, de a jóval távolabb lévő Jemenben is súlyos károkat okozott.
A tudósok szerint a felerősödő El Nino éghajlati jelenség miatt, csaknem 40 százalékkal erősebbek lettek a régióban az özönvízszerű esőzések. Az országos meteorológiai központ jelentése szerint összesen 254 milliméternyi csapadék hullott le, ami 1949-ben kezdett mérések óta példátlan mennyiség a sivatagi országban. A WWA klímaszakértői szerint az áprilisi halálos áldozatokat követelő időjárás, a fosszilis tüzelőanyagok hatására és a városok betonozása miatt is kialakulhatott a Közel-Keleten.
Cáfolták az időjárási beavatkozást
Közvetlenül a felhőszakadást követően felmerült találgatások szerint a mesterséges időjárás-módosítás okozhatta a jelenséget. Az Egyesült Arab Emírségekben már az 1990-es évek óta bevetnek bizonyos technikákat a szárazság enyhítésére, amelyeket először az Egyesült Államokban alkalmaztak az 1940-es években. Az eljárás lényege, hogy különféle anyagok, például só vagy ezüst-jodid felhőbe juttatásával esőt és hóesést is elő tudnak idézni, amit napjainkban repülőgépekről terítve juttatnak a felhőkbe. Az Emirátusokban évente akár 300 alkalommal is próbálkoznak ezzel az eljárással.
A Dubaji Meteorológiai Központ szerint az árvíz napján nem végeztek felhőmagvasítást. A WWA új tanulmánya és a Readingi Egyetem meteorológusprofesszorai is egyértelműen cáfolták a beavatkozás lehetőségét. A Perzsa-Arab-öböl térségében egy közepes méretű zivatarfelhőkből álló irdatlan hosszan elnyúló légörvény alakult ki, amelyet a meleg felszínről felszálló párás levegő táplált és duzzasztott ritkán látott méretűvé.
Reisz András meteorológus az Index kérdésére elmondta, hogy nem tartja valószínűnek, hogy a természeti csapás előtt megpiszkálták volna a felhőket. Hozzátette, hogy Dubaj térségét mutató műholdas felvételeken látszott, hogy a felhőszakadást és a földön kialakult villámárvizeket egy zivatarfelhőkből álló légörvény okozta.
Legalább 23 áldozatot követelt az Arab-félszigetre lezúduló eső
Április 16-án és 17-én emberemlékezet óta nem látott esőzés zúdult le az Egyesült Arab Emírségekre, ahol 12 óra leforgása alatt több mint másfél évnyi eső esett. Ideiglenesen még a dubaji nemzetközi repülőteret (DXB) is lezárták. A közösségi médiában számos videó jelent meg a vízben úszó repülőgépekről és az áradásokról.
Az Egyesült Arab Emírségek többi részéhez hasonlóan Dubajban is forró és száraz éghajlat uralkodik. Ennek megfelelően csapadék ritkán esik, így sok helyen korlátozott az infrastruktúra, így többek között vízelvezetés sincs, amely megoldást nyújthatna a jelenlegihez hasonló helyzetek kezelésére. A londoni Grantham Institute for Climate Change kutatója, Friederike Otto szerint a betonozás miatt nincs vízáteresztő felület a városokban, ami hozzájárul ahhoz, hogy könnyedén alakuljanak ki folyók az utak helyén, mivel a felszín nem tudja elnyelni a gyorsan lezúduló csapadékot.
