A kulturális és kreatív szektor és a városok jövője

A kulturális és kreatív iparágak (KKI) jelentős szerepet játszanak az európai gazdaságban, hiszen az EU-ban 30 millió munkahelyet teremtenek, és a vállalkozások több mint 12 százalékát adják. Az ágazat nem csupán gazdasági, hanem társadalmi és környezeti szempontból is hozzájárul a városok élhetőségének növeléséhez.

A KKI szektor jelentősége azonban túlmutat a gazdasági mutatókon, hiszen az állampolgárok mindennapjaira, jóllétére és egészségére is pozitív hatást gyakorol. Az Európai Unió is felismerte ezt, amikor az Intelligens Városok Kihívás (ICC) programba beemelte a KKI szektort, mint amely hatékonyan befolyásolhatja a jó gyakorlatok elterjedését és a városi környezeti lábnyom csökkentését.

Az ICC program célja, hogy a legjobb gyakorlatokat felkarolva és azokat széles körben ismertté téve, irányt mutasson a városoknak a környezeti fenntarthatóság és a digitális transzformáció terén. A program támogatja a helyi, fenntarthatóságot előtérbe helyező kezdeményezéseket, amelyek az állami és a magánszféra összefonódásával jönnek létre.

A KPMG elemzése szerint a városok az öt művészeti alágazatban – vizuális művészetek, előadóművészet, audiovizuális és multimédia, design, nyomtatott sajtó és irodalom – kiaknázhatják a bennük rejlő lehetőségeket a települések élhetőbbé és fenntarthatóbbá tételéhez. A vállalkozói szféra bevonása kulcsfontosságú lehet a különböző tevékenységek és akciók támogatásában és megvalósításában.

A digitális átalakulás már most is érezhető a vizuális kultúra, az előadóművészet, az audiovizuális és multimédia, a design, valamint a nyomtatott sajtó és irodalom területén. Ezek a változások elősegíthetik a lakosság edukációját, a közösségi elkötelezettséget, növelhetik a hozzáférhetőséget és a befogadást, valamint hozzájárulhatnak a társadalmi kohézió erősítéséhez.

A városok számos módon hozzájárulhatnak ezeknek a céloknak a megvalósításához, például adókedvezményekkel, támogatásokkal, üzlethelységek biztosításával, vagy inkubátorok és klaszterek működésének elősegítésével. Fontos, hogy összekössék az egyes kezdeményezéseket azokban érdekelt nagyvállalatokkal.

(A cikk szerzője, Halász Erika, a KPMG Stratégia és Működésfejlesztési tanácsadásának vezetője, az EU Intelligent Cities Challenge Programjának szakértője).

A fenntarthatóság és a környezeti hatások figyelembevétele nem csak a kulturális és kreatív szektorban, hanem a pénzügyi szektorban is egyre fontosabbá válik. Az MBH Jelzálogbank például, amely az MBH Csoport tagja, kiemelten kezeli a fenntarthatóságot és az éghajlatváltozás hatásait. A bank vezérigazgatója, Nagy Gyula szerint az ingatlanpiacra és a jelzáloghitelezésre gyakorolt hatások jobb megértése, valamint az előremutató megoldások megtalálása kulcsfontosságú. Az MBH Jelzálogbank, amely 2023-ban ünnepelte tőzsdei jelenlétének 20. évfordulóját, az automatikus ingatlanértékbecslést lehetővé tévő digitális fejlesztéssel (AVM) is hozzájárul a hatékony jelzáloghitelezési folyamatok térnyeréséhez. Sikeres éven van túl a hitelintézet, hiszen egy év alatt csaknem két és félszeresére nőtt az adózás előtti eredménye, ami így összesen közel 7,4 milliárd forintot tett ki. A mérlegfőösszeg is rekordszintre, 906,6 milliárd forintra nőtt a tavalyi év végére. A részvényesek jóváhagyták az intézet tavalyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját, és úgy döntöttek, hogy az adózott eredményt teljes egészében az eredménytartalékba helyezik, összhangban a jövőbeli célokkal. Megszavazták továbbá az MBH Jelzálogbank felügyelőbizottságának új tagját, Bakonyi Andrást is, aki az MBH Bank kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese.