Egymilliárd forint a cigányzene megőrzésére

Egymilliárd forintos támogatási program indul a kávéházi cigányzene megőrzésére, mely a turisztikai ágazat versenyképességét hivatott erősíteni. A vidéki vendéglátóipar fejlesztésére további 13 milliárd forintot, míg a Tourinform-irodák korszerűsítésére szintén egymilliárd forintot irányoztak elő.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a komplex támogatási program három pilléren nyugszik, melynek elsődleges célja a szolgáltatások minőségének javítása és a vidéki szolgáltatók gazdasági élénkítése. A programcsomag összértéke 15 milliárd forint, amelyet célzott programokon keresztül kívánnak elosztani.

A támogatási program három eleme közül az első a vidéki vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelését szolgálja 13 milliárd forint keretösszeggel. A második elem a Tourinform irodák modernizálására irányul, míg a harmadik a kávéházi cigányzene megőrzését célozza a Muzsikáló Magyarország 2024 Program keretében.

A cigányzenekarok számára elérhető támogatásról Nagy Márton már korábban is beszélt, egy kiskunhalasi eseményen, ahol az ország első roma vállalkozásfejlesztési központjának átadásán vett részt. Ezen az eseményen a miniszter a romák munkaerőpiaci helyzetére is kitért, kiemelve a demográfiai okokból adódó munkaképes korú lakosság csökkenését és a szakképzés megerősítésének szükségességét.

Nagy Márton figyelmeztetett arra, hogy ha nem történik meg a szakképzés megerősítése, akkor a vendégmunkások érkezése miatt a cigányok kiszorulhatnak a munkaerőpiacról.

A turizmus és a vendéglátás összesen százezer kis- és középvállalkozás és így négyszázezer család megélhetését biztosítja. A szektor egyre jobb állapotban van és látványosan látható a helyreállás, ugyanakkor a további fejlesztések érdekében 15 milliárd forintos pályázati programot hirdettek meg.

„A tavalyi a visszaerősödés éve volt a turizmusban” – hangozott el a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol Nagy Márton tárcavezető, illetve Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnöke a tavalyi eredmények mellett a szektor előtt álló lehetőségeket is ismertette. A turizmus Magyarországon stratégiai fontosságú ágazat, a GDP 10 százalékát adja.

A beszámolójuk alapján, tavaly a 2019-es csúcsévet közelítette a turizmus: a vendégéjszakák száma 41,8 millióra nőtt, meghaladta a 2019-ben elértet. A vendégek száma 16,2 millióra emelkedett, hasonlóan a 2019-eshez. 2023-ban a SZÉP-kártya feltöltés 445 milliárd forint volt, és 449 milliárd forint az összes költés értéke, a 2022-es 355 milliárd forint után.

Nagy Márton aláhúzta, hogy Budapest esetén is megfigyelhető a szektor helyreállása, csakúgy, mint a Balatonnál. „Innen lehet elrugaszkodni az új csúcsok felé” – összegezte. A kormány 15 százalékra kívánja növelni a turizmus GDP-ben való részesedését. A tárcavezető szerint a fogyasztás egyre több területen áll helyre, ami pozitív hatással lehet a turizmus rövidtávú kilátásaira.

A sajtótájékoztatón ismertették az új kormányzati intézkedést. Az ágazati támogatási program három elemmel és összesen 15 milliárdos keretösszegben valósulhat meg:

1. A vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozók versenyképességének növelését célzó program támogatási keretösszege 13 milliárd forint lesz. A szektor szereplői energiahatékonyságra, eszközbeszerzésre kaphatnak forrást.
2. A Tourinform irodák korszerűsítésének elősegítését célzó program 1 milliárd forintos keretösszegben nyílik lehetőség.
3. A Muzsikáló Magyarország 2024 program a kávéházi cigányzenét támogatja 1 milliárd forintos keretösszegben.

Guller Zoltán szerint a tavalyi rekordév folytatódhat, és idén újabb rekord születhet. Az év első 100 napjában már most 15 százalékos növekedés látható. A belföldi vendégszám 12, míg a külföldi 20 százalékkal növekedett. „3,3 millió vendég érkezett már idén január és április közepe között, a vendégéjszakák száma pedig összesen 13 százalékkal 8,3 millióra emelkedett” – összegezte.

A forgalom 58 százaléka a vidéki szálláshelyeken realizálódott. A szálláshelyek árbevétele az első száz napban 18 százalékkal 188 milliárd forintra nőtt, a vendéglátóhelyek bevételei pedig 14 százalékkal 480 milliárd forintra emelkedtek. „Az is látszik, hogy a turisztikai inflációnak vége van” – összegezte.

A pályázatok részletei a Kisfaludy Program honlapján lesznek elérhető.