Magyarok tízezreiről gomboltak le súlyos pénzeket
Az elmúlt években megugrott a bankkártyás és átutalási forgalomhoz kötődő visszaélésekből eredő károk értéke Magyarországon: a jegybank adatai szerint csak 2023 negyedik negyedévében 8,1 milliárd forintot tüntettek el a csalók az ügyfelek számláiról, a kimutatott esetek száma pedig megközelítette a 48 ezret.
Az elektronikus fizetési forgalom emelkedésével párhuzamosan folyamatosan nőtt az elektronikus pénzügyi műveletekhez kapcsolódó visszaélések értéke is. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a nem kártyás elektronikus fizetési forgalomban – vagyis az átutalásoknál, beszedéseknél – okozott károk értéke 2023 negyedik negyedévében megközelítette az 5,8 milliárd forintot, míg a bankkártyás műveleteknél több mint 2,3 milliárdos kárt regisztráltak. A kártyás visszaélések száma meghaladta a 44,2 ezret egyetlen negyedév alatt, miközben az elektronikus pénzforgalomban több mint 3,7 ezer sikeres csalást regisztrált az MNB. Mindezek mellett majdnem 14 ezer visszaélési kísérlet történt 4,8 milliárd forint értékben.
Jó hír, hogy a sikeres visszaélési kísérletek száma és értéke a negyedik negyedévben már érezhetően csökkent a megelőző három hónaphoz képest. A visszaélések döntő része az ügyfelek adatainak megszerzésén alapul, vagyis a csalók a valamilyen módon eltulajdonított azonosítók segítségével tudnak hozzáférni a károsultak pénzéhez.
Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője szerint a technológia fejlődésével és a digitális pénzforgalom gyors ütemű növekedésével a bűnözők is egyre kifinomultabb módszereket használnak a csalások elkövetéséhez, ezért kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra: semmiképp se adjunk másoknak hozzáférést a banki azonosítóinkhoz. A kártyák esetében fontosak a limitek, amelyeket a vásárlási szokásainkhoz kell igazítani, valamint az értesítési funkciók használata, hogy időben értesüljünk a nem kívánt tranzakciókról.
A biztonságos bankolás aranyszabályai
A CIB Bank a biztonságos bankolás szabályait is megosztotta a közleményben. Soha ne adjuk meg a pénzügyi szolgáltatók telefonos vagy e-mailben történő megkereséseik során a jelszavunkat, belépési azonosítónkat, helyreállítási kódunkat. Ellenőrizzük alaposan az elektronikus vásárlási műveletek, átutalások során, hogy milyen felületen, kinek és mekkora összeget utalunk vagy fizetünk. Soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközeinkhez, és ne telepítsünk alkalmazásokat, távoli hozzáférést lehetővé tevő programokat. A gyanús e-maileket töröljük, az adathalászatra utaló telefonhívásokat bontsuk, és ha sikeres visszaélés gyanúja merül fel, azonnal forduljunk a bankunkhoz és tegyünk rendőrségi feljelentést.
A csalók gyakran telefonon hívják az ügyfelet a bankja nevében, és gyanús pénzmozgásokra hivatkozva próbálják megszerezni az azonosító adatait. Egy másik elterjedt módszer, hogy a pánikba esett ügyfelet képernyőmegosztó program telepítésére bírják rá, így könnyedén hozzájutnak a számlaazonosító adataihoz. Jelentős károkat okoznak a pszichikai ráhatás módszerével elkövetett csalások is, amikor a csalók magukat segélyszervezet vagy alapítvány munkatársainak, esetleg bajba került rokonoknak vagy barátoknak kiadva próbálnak hozzáférést szerezni az áldozat számlájához. A legtöbbet maguk az ügyfelek tehetik a megelőzés érdekében: néhány egyszerű szabály szem előtt tartásával hatékonyan kiszűrhetők ezek a kísérletek.
Egy konkrét esetben Linda, aki mindig is nagy gondot fordított az adatai biztonságára, több részletben összesen 450 ezer forintot veszített el a bankkártyájáról. Az első tranzakciók kis összegekkel kezdődtek, majd fokozatosan növekedtek, ami rávilágít arra, hogy a csalók különböző stratégiákat alkalmaznak az észrevétlen maradás érdekében. Linda esete azt is mutatja, hogy még a legnagyobb odafigyelés mellett is lehetünk áldozatok, ezért kiemelten fontos a banki értesítési funkciók használata és a virtuális, egyszer használatos kártyák alkalmazása, amelyek adatai egy tranzakció után megsemmisülnek.
