Ki próbálja befolyásolni a Facebookon? Most megtudhatja!

Bemutatunk egy eszközt, amelynek segítségével bárki nyomon követheti, hogy mely pártok és politikusok céloznak hirdetéseket felé, azaz kik próbálják befolyásolni, és megszerezni a szavazatát a június 9-én esedékes európai parlamenti és az önkormányzati választásokon.

Szombaton hivatalosan is elkezdődött a választási kampányidőszak Magyarországon. Az utcákat ismét ellepik a politikai szervezetek plakátjai és aktivistái. A valódi terek mellett érdemes odafigyelni az online térre is, hiszen a közösségi média platformokat hamarosan – a korábbinál is nagyobb mértékben – árasztják el a célzott politikai hirdetések. Az Xnet digitális jogokkal foglalkozó csoport egy "Célkeresztben" nevű böngésző bővítményt tett nyílt hozzáférésűvé, amely az Instagram és Facebook fiókokban megjelenő politikai hirdetéseket követi nyomon, és grafikonok segítségével mutatja, hogy kik és mennyi pénzből próbálják befolyásolni a felhasználót.

A bővítmény segítségével megoszthatjuk ismerőseinkkel, ha egy párt aktívan próbálkozik a megnyerésünkkel, és azt is, hogy mindezzel hány millió forintot játszott át az adófizetőktől és a kampánytámogatóktól egyenesen Mark Zuckerbergék Metájához. A bővítmény letöltéséhez az oldal közepére kell görgessünk, majd kiválasztjuk az általunk használt böngészőt (Chrome, Edge vagy Firefox), és hozzáadjuk a bővítményként a böngészőhöz.

A bővítmény által gyűjtött anonim adatokat egy kutatásra fogják felhasználni, amelynek célja, hogy kiderüljön, kik folyamodnak mikrotargetinghez az Unióban, és a kampány során milyen időpontokban. A mikrotargeting a politikai kommunikáció etikátlan és már illegális nehéztüzérsége, amely során a politikai kampányok begyűjtik a befolyásolni kívánt egyén böngészési előzményeit és közösségi médiában folytatott interakcióit, majd ezek alapján létrehoznak egy ideológiai profilt.

A Cambridge Analytica botrány során került a köztudatba, hogy a Facebook mintegy 87 millió felhasználó adatait osztotta meg egy politikai ügynökséggel. A GDPR kifejezetten tiltja, hogy bármely szervezet olyan adatokat birtokoljon, amelyből kikövetkeztethető a felhasználók politikai meggyőződése.

A social media és az új technológiák megjelenése még jobban megnehezítette a propaganda és az olyan politikai manipuláció felismerését, mint a lejárató kampányok és a félreinformálás. A közösségi médián keresztül az információ nagyrészt korlátok nélkül áramlik, és a kampánystáboknak lehetőségük van egy sor különböző módon manipulálni a választókat.

Ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy ki fizeti azokat a tartalmakat, amiket a Facebook és az Instagram feldobál. Az Európai Unió új szabályozást vezetett be a közösségi média platformokra, például a TikTokon már minden politikai tartalomnál felugrik egy figyelmeztetés, hogy az oldal nem minősül hiteles tájékozódási forrásnak az európai parlamenti választásokról. Az uniós állampolgároknak joguk van megtudni, hogy a hirdetéseket kik és mennyi pénzből juttatják el hozzájuk, és a bővítménnyel kideríthetik, hogy mely politikusok és politikával foglalkozó szervezetek tekintenek őket célközönségnek.