Grúzia EU-s tagjelölti státusza és a belső zavarok

Grúzia, az Európai Unió legújabb tagjelöltje, a „külföldi ügynökökről” szóló törvény elfogadásával kiváltott erőszakos tüntetések színhelyévé vált, miközben az ország vezetése egyre inkább eltávolodik a Nyugattól és közeledik Oroszország felé.

Néhány hónapja, hogy Grúzia megkapta az EU-s tagjelölti státuszt, a grúz parlament egy új törvényt fogadott el, amely a külföldről jelentős támogatást kapó szervezeteket kötelezi „külföldi ügynökként” történő regisztrációra. A törvény elleni tiltakozások erőszakos tüntetésekhez vezettek Tbilisziben, amelyek során a rendőrség és a tüntetők közötti összecsapások is előfordultak.

A törvényt 83 igen szavazattal, 23 ellenében fogadták el május 1-jén, amelynek értelmében a külföldről jelentős támogatást kapó szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat, különben bírsággal sújthatók. A törvénytervezetet a Grúz Álom párt erőltette keresztül, amely már tavaly is megpróbálta, de akkor a nemzetközi tiltakozások és az utcai tüntetések hatására visszakozott.

A törvényjavaslatot az Egyesült Államokban érvényes Foreign Agents Registration Act mintájára állították elő, de kritikusai szerint inkább az oroszországi hasonló jogszabályra hasonlít. Grúz elnök, Szalome Zurabisvili ellenezte a törvényt és vétót ígért, de a Grúz Álom parlamenti többsége felülírhatja az államfői vétót.

A törvény elleni tiltakozások április 15-én kezdődtek, és több rendőri túlkapásra is sor került. Az ellenzéki képviselők közül egyet megvertek, több tucat embert letartóztattak, a rendőrség pedig könnygázt és vízágyút is bevetett.

A Grúz Álom párt alapítója, Bidzina Ivanisvili, aki Grúzia leggazdagabb embere és a párt tiszteletbeli elnöke, ritkán tűnik fel nyilvánosan, de április 30-án hosszú, Nyugat-ellenes beszédet mondott, és megfenyegette az ellenzéket.

Az Európai Bizottság szerint a törvény ellentmond az EU-s tagjelölti státusz feltételeinek, és az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett levélben 31 európai parlamenti képviselő arra kérte, hogy függesszék fel Grúzia uniós tagjelölti státuszát. Az Egyesült Államok szerint a törvény a Kreml inspirálta, és ellentétes a grúz lakosság többségének akaratával.

Grúzia EU-csatlakozásának népszerűsége magas a lakosság körében, 88 százalék támogatja, és csak 10 százalék ellenzi, a NATO-tagságot pedig 75 százalék támogatja. A jelenlegi grúz vezetés azonban egyre inkább eltávolodik az EU-tól és az Egyesült Államoktól, miközben Oroszországtól dicséreteket kap.