Kelet-Jeruzsálem: A konfliktusok gyújtópontja

Kelet-Jeruzsálem évtizedek óta a konfliktusok középpontjában áll Izrael és Palesztina között, mivel a terület hivatalosan Palesztina része, de 1967 óta Izrael megszállása alatt van. A zsidó telepesek számának növekedése további feszültséget okoz a térségben.

Kelet-Jeruzsálem, amely a nemzetközi jog szerint Palesztinához tartozik, Izrael által megszállt területként van értelmezve az 1967-es hatnapos háború óta. A városban található az Óváros és a Templom-hegy, amelyek fontos vallási helyszínek, és gyakoriak a ramadán idején kialakuló összecsapások az izraeli rendőrség és a helyi muszlim lakosok között. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tekintik a Palesztin Állam fővárosának, míg Izrael ideiglenesen Ramalláhban helyezi el a nem hivatalos fővárost. Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti, nagy nemzetközi felháborodást váltott ki. Jelenleg csak három ország követte az Egyesült Államok példáját ebben a kérdésben.

A városban működnek az izraeli minisztériumok, a törvényhozás, a Knesszet, és a legtöbb állami intézmény székhelye is itt található. Az 1980-as jeruzsálemi törvény kimondja, hogy Jeruzsálem osztatlanul és teljes egészében Izrael fővárosa, ami több ENSZ-határozat és a nemzetközi jog megsértését jelenti.

A 2020-as adatok szerint Kelet-Jeruzsálem lakosságának közel 61 százaléka arab, a többi 39 százalék pedig zsidó. A zsidó telepesek száma 2005-ig folyamatosan nőtt, részben az izraeli kormány támogatásának köszönhetően. A jelenlegi kormány több tagja is a telepesmozgalom tagja, ami valószínűleg tovább növeli a zsidó telepesek számát a területen.

A Hamász október 7-i terrortámadása óta Kelet-Jeruzsálemben is megnőtt a zsidó telepesek aktivitása. A The Guardian szerint az izraeli kormány újra engedélyezte a zsidó építkezéseket a területen, amelyek évtizedek óta felfüggesztve voltak. A Kidmat Zion nevű telep bővítését és a Givat Shaked telep fejlesztését is engedélyezték, ami korábban veszélyeztette az oslói egyezmény létrejöttét. A tervek szerint 700 lakást fognak építeni, amelyek közül néhányat palesztinok is birtokolhatnak.

Az izraeli erők és palesztin fegyveresek közötti összecsapások folytatódtak Ciszjordániában és a Gázai övezetben, több halálos áldozattal és sebesültekkel. A Ciszjordániában és a Gázai övezetben zajló harcok újabb erőszakos eseményekkel jártak, amelyek során az izraeli erők és palesztin fegyveresek csaptak össze. A palesztin egészségügyi minisztérium szerint a Ciszjordániában tartott rajtaütések során legalább két ember vesztette életét. Az izraeli hadsereg pénteken kezdte meg műveleteit a Tulkarm városától nem messze fekvő Nur Shams térségében, ahol több fegyverest megöltek, többeket letartóztattak, és négy katona sebesült meg.

Gázában az izraeli csapások Rafah városát és Al-Nuseiratot érték, ahol jelentős pusztítást végeztek, több házat lerombolva. Az izraeli hadsereg szerint Gázában közelharcot vívtak palesztin harcosokkal. A palesztin egészségügyi hatóságok szerint az elmúlt 24 órában 37 embert öltek meg és 68-at sebesítettek meg. Rafah az utolsó olyan terület Gázában, amelybe az izraeli szárazföldi erők még nem hatoltak be a hat hónapja tartó konfliktus során. Benjámin Netanjahu miniszterelnök terveit, hogy megtámadja Rafah-t, széles körű nemzetközi ellenállás fogadta.

A Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem területein zajló erőszak továbbra is súlyos aggodalomra ad okot. Mahmúd Abbász palesztin elnök bírálta az Egyesült Államokat amiatt, hogy vétót emelt egy ENSZ-határozatra, amely elismerte volna a palesztin államot. Abbász jelezte, hogy átgondolják a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal.

Ezek az események rávilágítanak arra a mélyen gyökerező konfliktusra, amely már évtizedek óta tart Izrael és Palesztina között. Az utolsó béketárgyalások mintegy tíz évvel ezelőtt szakadtak meg.

(Borítókép: Egy iráni férfi Izrael-ellenes plakátot tart egy Izrael-ellenes tüntetésen Teheránban, Iránban 2024. április 19-én. Fotó: Majid Asgaripour/WANA (West Asia News Agency) / Reuters)