A magyar élelmiszeripar kihívásai és a kormány stratégiája

A Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott 2030-as versenyképességi stratégia az élelmiszeripart az egyik kulcságazatként azonosítja, annak ellenére, hogy a magyar élelmiszeripar jelenlegi helyzete nem nevezhető sikeresnek. A stratégia a mezőgazdaság és az élelmiszeripar összefüggéseit emeli ki, de konkrét lépéseket nem részletez a mezőgazdaság tekintetében.

A magyar mezőgazdaság versenyképessége az EU-s támogatásoknak köszönhetően javult, azonban a termelékenység növekedése ellenére is jelentős lemaradásban vagyunk az EU leghatékonyabb mezőgazdálkodóival szemben. A termésátlagok terén Franciaország vagy Belgium jelentősen megelőz minket, és az állattenyésztés terén is nagy a lemaradásunk.

Az elmúlt években a mezőgazdaságban centralizáció ment végbe, az üzemek száma csökkent, de a művelt földterület nőtt. Az átlagos táblaméret kicsi, ami a gépi művelhetőséget nehezíti, és a munkaerő-termelékenység is alacsony maradt.

A magyar élelmiszeripar termelékenysége az EU-ban a második legrosszabb, csak Bulgáriát előzi meg. Az energiahatékonyság és a magas költségsokkokra való érzékenység miatt az ágazat sebezhető, ami a magas élelmiszer-infláció egyik oka is lehet.

Az EU más tagállamaihoz hasonlóan Magyarország is küzd a termelékenységi problémákkal, de a fejlettebb tagállamok mezőgazdasága és élelmiszeripara dominál a belső piacon. A kevésbé termelékeny országok élelmiszeripara nem tud lépést tartani a mezőgazdaság fejlődésével, ami alapanyag-beszállítóvá válást eredményezhet.

A kormány stratégiája az ellátásbiztonság garantálását és a hazai beszállítók helyzetének javítását tűzi ki célul, de a megvalósítás részletei nem ismertek. A digitalizáció elősegítése és az exportösztönzés szintén a stratégia részei, de ezek csak részben kezelik az ágazat problémáit.