Kezdetét vette a választási kampányidőszak Magyarországon

Szombattól hivatalosan is megkezdődött a választási kampány Magyarországon, amely során a választópolgárok már tehetnek ajánlásokat a képviselőjelöltek és listák számára. Június 9-én kerül sor az önkormányzati, a nemzetiségi és az európai parlamenti választásokra az országban.

Sulyok Tamás köztársasági elnök március 12-én írta ki a választásokat, és a kampányidőszak ötven nappal a választások előtt, április 20-án vette kezdetét. A független jelöltek és jelölőszervezetek szombat reggeltől kezdhetik meg az ajánlások gyűjtését.

Az Európai Parlamenti választáson csak az a párt állíthat listát, amely május 3-án 16 óráig 20 ezer érvényes ajánlást gyűjt össze. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek esetében a szükséges ajánlások számát a települések lakosságszáma határozza meg. A polgármester-választáson indulóknak a jelöltséghez a tízezernél több, de százezernél kevesebb lakosú településeken legalább 300, a százezernél több lakosú településeken legalább 500 ajánlást kell összegyűjteniük, a főpolgármester-jelöltséghez pedig ötezer ajánlás szükséges. A jelölteknek május 6-án 16 óráig kell összegyűjteniük az ajánlásokat.

A kampánytevékenység fogalmát tágan értelmezi a jogszabály, beleértve a plakátokat, a választók közvetlen megkeresését, telefonhívásokat, e-mailek küldését, politikai reklámokat és hirdetéseket, valamint a választási gyűléseket. A választási kampány során a jelöltek és jelölőszervezetek engedély nélkül készíthetnek plakátokat, de ezeken kötelezően szerepelnie kell a kiadó adatainak.

A kampányidőszakban korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni, de csak a tulajdonos vagy a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdon esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulásával. Tilos plakátolni védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül. A közösségi média is fontos szerepet játszik a kampányban, ahol a felhasználók politikai hirdetéseket tehetnek közzé.

Az Állami Számvevőszék az EP-választásra 70 nyomtatott és 82 elektronikus, az önkormányzati választásra pedig 75 nyomtatott és 84 elektronikus sajtótermék hirdetési árjegyzékét vette nyilvántartásba. A politikai hirdetéseknek egyértelműen felismerhetőnek kell lenniük, és meg kell jelölniük a megrendelő adatait.

A politikai reklámokat a televízióban és rádióban lehet közzétenni, és a médiaszolgáltatók nem kérhetnek értük ellenszolgáltatást. A kereskedelmi műsorszolgáltatóknak jelezniük kellett a Nemzeti Választási Bizottságnál, ha politikai reklámot kívánnak közölni. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, és véleményt, értékelő magyarázatot fűzni hozzájuk tilos.

A választási gyűlések a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartoznak, és a szavazás napján nem tarthatók. Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, azt a megtartása előtt legfeljebb három hónappal, a meghirdetése előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

Érkeznek az értesítők

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) április 3-án kezdte meg a névre szóló küldemények postázását, ezekben arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy a június 9-ei választáson mely választás névjegyzékében szerepelnek és melyik településen, szavazókörben élhetnek választójogukkal. Az értesítők postázása péntekig befejeződik, és azok tartalmazzák a választópolgár személyes adatait, valamint információkat a szavazásra való jogosultságról és a szavazás menetéről. Az értesítő bemutatása nem feltétele a szavazásnak.