A Bergmann-szabály kihívásai a dinoszauruszok tükrében

Tudományos kutatások kimutatták, hogy a dinoszauruszok esetében a Bergmann-szabály nem alkalmazható, ami arra utal, hogy ez az ökológiai törvényszerűség inkább kivétel, mint általános szabály.

Carl Bergmann német biológus által 1847-ben megfogalmazott elmélet, mely szerint a nagyobb testű állatok hidegebb éghajlaton fordulnak elő, a tudományban Bergmann-szabályként vált ismertté. Ezt a szabályt eddig leginkább madarakra és emlősökre alkalmazták, példaként hozva fel az Antarktiszon élő nagyobb pingvineket, vagy az észak-európaiak magasabb átlagmagasságát.

Azonban amerikai és brit tudósok friss kutatásai szerint a Bergmann-szabály nem minden esetben érvényesül. A Nature Communications tudományos lapban közzétett eredmények szerint a dinoszauruszok és emlősök testméretének alakulását nem lehet pusztán földrajzi szélesség vagy hőmérséklet alapján magyarázni.

Lauren Wilson, az Alaska Fairbanks Egyetem doktorandusza és a kutatás vezetője szerint a Bergmann-szabály csak a homeoterm, azaz állandó testhőmérsékletet fenntartó állatok egy részére alkalmazható, és csak akkor, ha kizárólag a hőmérsékletet vesszük figyelembe, az összes többi éghajlati változót figyelmen kívül hagyva.

A kutatók a dinoszauruszokra vonatkozóan is vizsgálták a szabály érvényességét, de az alaszkai leletek elemzése nem mutatott jelentős eltérést más földrajzi szélességeken talált dinoszauruszokhoz képest. Hasonló eredményekre jutottak a modern emlősök és madarak elemzésekor is.

Pat Druckenmiller, a tanulmány társszerzője és az Alaszkai Egyetem kutatója szerint az ökológiai szabályoknak, amelyeket igazságként kezelünk, az őslényekre is érvényesnek kellene lenniük, akárcsak a mai élővilágra.