A cél, hogy ezzel nagyságrendileg felpörgessék a lőszergyártás és lőszerbeszerzés ütemét, miután az ukrajnai válság rávilágított arra, hogy ezen a területen Oroszország komoly versenyelőnyben van az érintett NATO-tagállamokhoz képest. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy 2025-re a legyártott tüzérségi lőszerek száma meghaladja, de legalább megközelítse a 2 milliót. Ez szükséges lenne ahhoz, hogy a saját kapacitásaikat felturbózzák, és közben segítsék ellátni Ukrajnát is elegendő lőszerrel.

A részben magyar állami felügyelet alatt álló N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding is a döntés kedvezményezettjei között van. 

A német fegyvergyárak egyre látványosabban árasztják el Magyarországot. A képlet majd minden esetben ugyanaz: kisebbségi tulajdonosként az állam vegyes vállalatokat hoz létre a németekkel közösen, legtöbb esetben a Palkovics László irányítása alatt működő N7-en keresztül gyakorolva tulajdonosi jogait. 

Ebben a körben az N7 és a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. – a várpalotai lőszergyár vegyesvállalata, ahol az állami tulajdonosi jogokat szintén az N7 gyakorolja – mintegy 27 millió eurónyi támogatást kapott. 

A magyar kormány hadiipari fejlesztései látszólag szembemennek a kormányzati kommunikációban sugallt „békepárti” állásponttal, de elvileg az nem nyilvános adat, hogy az így készülő lőszerekből pontosan hova szállítanak majd, és jut-e belőle akár ukrán katonai egységeknek is.

Fotó: AFP