Míg alig néhány évtizede az is csodaszámba ment, ha valakinek fényképezőgépe volt, ma már több tízezer fotó és videó bújik meg szinte kivétel nélkül mindenkinek a telefonján és a felhőkben.

Kis túlzással annyi képet lövünk egy csecsemőről egy nap alatt, mint amennyi korábban egy gyermek 18 éves koráig készült.

Bár ezek a felvételek a szívünkhöz nagyon közel álló emlékek, fizikai képtelenség visszanézni őket.Mivel régen egy analóg film 24 vagy 36 képkockás volt, egy 8 milliméteres filmtekercs 3-4 perces, egy kamerakazetta pedig maximum másfél órás, sokkal jobban meggondoltuk, miket örökítünk meg. Ezért talán nagyobb értéket is képviselnek azok a pillanatok. Ugyanakkor ezek a fajta emlékek szép lassan az enyészeté lesznek, hacsak nem teszünk valamit ellene.

Biztosan sok olvasónk találkozott már a különféle áruházakban hirdetett fotókönyvekkel vagy a kép- és videóösszeállítást segítő online alkalmazásokkal. Ezekkel pikk-pakk összevághatunk egy zenés kisfilmet, ami egyedi ajándék lehet születésnapokra, esküvőkre, szalagavatókra és egyéb jeles eseményekre. De nem áll meg itt a tudomány, a mesterséges intelligencia segítségével ma már az is lehetséges, hogy egy fotó megelevenedjen.

Akár az is megoldható, hogy egy már nem élő nagymama elmondjon egy kedves üzenetet a gyermekeinek a szülinapján.

Ahhoz, hogy ez később is lehetséges legyen, a fő, hogy a fotóinkat rendszerezzük, kiválogassuk és készítsünk róluk biztonsági másolatokat, de emellett az adathordozókat is rendben kell tartani. A papírképeket, diákat vagy negatívokat pedig érdemes digitalizálni. Megkérdeztünk egy szakértőt, mire kell ennek során odafigyelni. 

El kell dönteni, hogy miről milyen felbontású, fájltípusú digitális képet szeretnénk látni. Amiből nagyobb méretet kívánunk nyomtatni, vagy további terveink vannak vele, azokat érdemes jobb minőségben digitalizálni

- mondta Stier-Nemes Lenke, aki szerint a mennyiség helyett érdemes a minőségre koncentrálni.

Felbontás szempontjából a következőket ajánlotta:

  • 300 dpi: nagyobb archívumokhoz, tévén és számítógépen történő lejátszáshoz. Ebből az eredetivel megegyező méretű fotó nyomtatható.
  • 600 dpi: itt a fotóba már kicsit bele is lehet nagyítani, kinyomtatva pedig akár 20x30 cm-es fotóminőségű képet lehet belőle készíteni.
  • 1200 dpi: Ha a képet poszter méretben szeretnénk kinyomtatni vagy vetíteni, esetleg valakit ki kell vágni belőle, akkor mindenképp ezt a felbontást érdemes választani. 
Minél nagyobb felbontásban szkennelünk egy képet, a rajta lévő porok, koszok, szöszök annál nagyobbak lesznek, ezeket utólag retusálással lehet javítani.

Azt szokták javasolni, hogy nagyobb mennyiségnél érdemes a klasszikus 300-as felbontást választani. Ha ez megvan, de néhány képet ki is szeretnénk nyomtatni, akkor azokat egy külön menetben le lehet menteni nagyobb felbontással.

Ehhez hasonló szempontokat kell figyelembe venni a videós és audio emlékek esetében is, amikor fájlformátumot, felbontást és egyéb paramétereket választunk. A keskenyfilmeknél létezik olyan digitalizálási technológia is, amivel alapból full HD minőségben lehet számítógépre vinni a felvételeket a képkockánkénti szkennelésnek köszönhetően. Aki ebben nem eléggé jártas, annak különböző cégek segítenek is a techológiai lebonyolításban. Az egyik ilyen az Emlékmentő, amely egy olyan különleges szolgáltatást is kínál, amivel máshol nem találkoztam: a felvételekből egyfajta digitális emlékhelyet hoznak létre, ami egy NFC chippel ellátott porcelán dísszel akár egy sírra is felhelyezhető. Így például halottak napján a temetőbe kilátogatók az okostelefonjukkal fotókat, videókat, de akár történeteket is megeleveníthetnek elhunyt szeretteikről.