A Direkt36 a kormányzathoz közel álló, de nem nevesített forrásokkal rekonstruálta azt, miként kezelte a Orbán Viktor és kabinetje a színfalak mögött az utóbbi évek legnagyobb belpolitikai botrányát.
A lapnak nyilatkozó források egyöntetűen állították, hogy Orbánt és Rogán Antalt is váratlanul érte az ügy, és hogy korábban sem Varga sem Novák részéről nem jelezte senki a miniszterelnöknek, hogy milyen ügyben született kegyelmi döntés.
– mondták a lapnak, hozzátéve, hogy sokáig úgy tűnt, a Rogán által irányított propagandagépezet sem tudja, mit kezdjen az üggyel. Ezt támasztja alá, hogy a botrány kirobbanása után leghamarabb egy olyan cikk jelent meg a Magyar Nemzetben, amely azt próbálta bizonygatni, hogy az elnöki kegyelemben részesülő K. Endre, a bicskei gyermekotthon volt pedofil igazgatójának bűntársa mennyire jó ember.
A források szerint bár a nyilvánosság előtt a kormány igyekezett úgy tenni, mintha nem egy komoly problémáról lenne szó, a színfalak mögött nagyon is központi kérdés volt, a sebtében végzett mérések is ezt mutatták.
– fogalmazott a kutatások részleteit ismerő forrás.
Ekkor döbbentek rá a Karmelitában, hogy rosszul kalkuláltak, amikor azt várták, hogy a botrány elül, és komolyabb károk nélkül átvészelhetik az ügyet. A felmérések után egyértelmű volt a miniszterelnöki stáb számára, hogy lépniük kell, és az ügy kezelésében közvetlenül részt vett maga Orbán is, elég csak arra a bejelentkezésre gondolni, amelyben belengette az alkotmánymódosítást a témában. A források szerint a miniszterelnököt feldühítette, hogy az államfő ilyen helyzetbe hozta, a bejelentéssel azt üzente, hogy ő személyesen nem fog belekeveredni a botrányba, „nem fogja megmenteni Novákot”.
Novák Katalin és Varga Judit lemondása után kisebb gyász uralkodott el a Karmelitában, leginkább azért, mert Orbán két fontos katonát veszített el, akiknek kulcsszerepük lett volna a magyar kormány külpolitikai vállalásaiban.
– konkretizálta a helyzetet az egyik forrás.
A kegyelmi ügyben szintén nyakig bent lévő, a botrányba pénteken belebukó Balog Zoltánt már kevésbé siratják a Direkt36 szerint, a források vele kapcsolatban úgy fogalmaztak:
A Telex egyébként Balogról úgy ír, mint afféle népmesei hősről, aki maradt is, meg nem is, miután az egyházon belüli felháborodás miatt visszalépett ugyan zsinati elnökként, püspökként azonban maradt az egyház egyik fontos pozíciójában.
– fogalmazott ugyanakkor a lap forrása, amely szerint ez azért nagy visszalépés számára, mert eddig ő képviselte a református egyházat kifelé, ő találkozott más egyházak képviselőivel, és az állammal is ő tartott kapcsolatot. Igaz, püspökként tagja marad a zsinatnak, az elnökségi tanácsnak, szavazati joga lesz tehát olyan ügyekben, amelyek az egyház életét érintik, de a négy püspök és négy világi gondnok mellett nyolcból csak egy szavazat lesz az övé.
Balog politikai szerepe miatt egyébként már akkor felmerültek aggodalmak a református egyházon belül, amikor 2020-ban elindult a Dunamelléki Egyházkerület püspöki címéért, mert többen attól tartottak, hogy a volt miniszter miatt jobban bele fog folyni a politika az egyházba.
Fotó: Frisshirek
