A lakáshitelek drágulása a kamatplafon megszűnése után

Bár az alapkamat 10,75 százalékról 7 százalékra csökkent az év elejétől júniusig, a jelzáloghitelek árazását meghatározó referenciakamatok emelkedtek, ami a lakáshitelek költségének növekedését eredményezte. A bankok június 30-ig vállalták, hogy 7,3 százalék alatt tartják a lakáscélú hitelek költségét, de több nagybank is emelte a hiteldíjakat, ami jelentős többletköltséget jelenthet az új hitelfelvevőknek.

Az év eleji alapkamat csökkenése ellenére a jelzáloghitelek referencia-kamatai növekedtek, ami a hitelköltségek emelkedéséhez vezetett. A bankok a kormány kérésére vállalták, hogy június 30-ig 7,3 százalékon vagy az alatt tartják a lakáscélú hitelek költségét, azonban a CIB Bank már májustól, az OTP július elején, a K&H pedig július 11-től emelte meg a lakáshitelkamatokat. A Bank360.hu szakértői szerint a kölcsönök drágulásának fő oka, hogy a hosszú futamidejű jelzáloghitelek árazását meghatározó referenciakamatok még nőttek is 2024 eleje óta.

A hiteldíjak emelkedése különösen az alacsonyabb jövedelmű igénylőket érinti hátrányosabban, hiszen számukra nagyobb mértékben nőttek a kamatok. Ha például valaki nettó 400 ezer forintos fizetéssel szeretne használt ingatlant vásárolni, és 10 millió forint kölcsönt igényelne 20 éves futamidőre, a Gránit Bankban található a legjobb ajánlat 6,47 % THM-mel, míg az OTP ajánlata a legdrágább 8,14 % THM-mel. A két ajánlat közötti különbség a havi törlesztésben 9 512 forint, az adósságszolgálat teljes összegében pedig 2 270 280 forint, ami több mint egy évi minimálbér.

A jövedelem nagysága is befolyásolja a hitelköltségeket. A Gránit, az MBH és az OTP esetében a havi törlesztőrészlet nem változik a jövedelem nagyságától függően, míg a Raiffeisen, a Magnet és a CIB magasabb THM-mel kínálja a hitelt alacsonyabb jövedelem esetén. A CIB-nél a THM egyértelműen igazodik a jövedelemhez: 200 ezer forintos jövedelem esetén 8,2, 400 ezernél 7,22, 510 ezernél pedig 7,11 százalék a mértéke.