A magyar GDP-t súlyos csapás érte
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján jelentős hiány alakult ki a kormányzati szektorban, ami a GDP elsőnegyedéves adatain is meglátszik. Az államháztartási hiány mértéke meghaladta az ezermilliárd forintot, ami a koronavírus-világjárvány idején mért gyenge GDP-növekedésre emlékeztet.
A KSH előzetes adatai szerint a kormányzati szektor 2024. I. negyedéves hiánya 1068 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 5,4 százalékának felel meg. Ez az előző év azonos időszakához képest 611 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal kedvezőbb eredmény.
A kormányzati szektor bevételei és kiadásai közötti különbség hatodik alkalommal haladta meg az ezermilliárd forintot, ami a tavalyi negyedik negyedév 2070,6 milliárdos szintjéhez képest kezelhetőbb, de még mindig jelentős hiányt jelent.
Az év első három hónapjában a bevételek 7952 milliárd, míg a kiadások 9020 milliárd forintot tettek ki. A bevételek 758 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest, míg a kiadások növekedése 46 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal maradt el az előző évi szinttől.
A GDP változása aggasztó képet mutat, a szezonális kiigazított GDP negyedéves növekedése mindössze 280,7 milliárd forint, ami 1,4 százalékos emelkedést jelent. Az elmúlt negyedéves változások tükrében ez jelentős visszaesés.
Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint az államháztartási hiány hátterében többek között az áfabevétel-csökkenés, a magas kamatkörnyezet és egyes költségvetési fejezetek finanszírozása áll. A fogyasztás bővüléséhez a vásárlói-bizalmi index javítása szükséges, de a kamatköltségek kérdése is fontos tényező, amely a Magyar Nemzeti Bank és a kormányzat közötti vitán is múlik.
Az idei első negyedévben az áfabevételek 1678,9 milliárd forintot tettek ki, ami több mint 300 milliárddal kevesebb a legutolsó 2023-as adathoz képest. A termelési adók, jövedelemadó-bevételek és társadalombiztosítási hozzájárulások növekedése azonban pozitívumot jelent.
A kormányzat szerint a gazdaságpolitika útkeresésében a tudás- és technológiai intenzív ágazatok fejlesztésére kell összpontosítani. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára szerint a változtatás még nem késő, hiszen Magyarország gazdasági potenciálja jelentős.
