A budapesti vízművek történetének legrosszabb teljesítménye
A budapesti vízművek a rezsibefagyasztás és a klímaváltozás hatására krónikus forrás- és szakemberhiánnyal küzdenek, ami a szolgáltatások minőségére is kihat. Az ágazat nem képes finanszírozni a szükséges felújításokat, és ez a pénzügyi eredményeken is meglátszik.
A Fővárosi Vízművek Zrt. 2023-ban közel 39 milliárd forintos árbevételt ért el, ami megegyezik az előző évivel. Az üzemi tevékenység eredménye azonban jelentősen romlott, -2,3 milliárd forintról 9,5 milliárd forintos veszteségre süllyedt, az adózott eredmény pedig közel 2 milliárdos veszteségről 8,8 milliárdos veszteségre esett vissza. Ez a társaság elmúlt 23 évének leggyengébb eredménye. A 2003-as adatokkal összehasonlítva az árbevétel 78%-kal nőtt, míg az anyagjellegű és személyi ráfordítások több mint 300%-kal emelkedtek.
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. szintén veszteségesen zárta az évet. Az árbevétel 37,4 milliárd forintról 36,6 milliárdra csökkent, az üzemi eredmény pedig 800 millió forintos pluszból 4,3 milliárd forintos veszteségbe fordult. Az adózott eredmény is 1,4 milliárd forintos nyereségről több mint 3,5 milliárd forintos veszteségre zuhant.
A vidéki vízművek közül a Debreceni Vízmű Zrt. pozitív adózott eredményt ért el, a Szegedi Vízmű Zrt. adózott eredménye több mint 70%-kal csökkent, míg a TETTYE FORRÁSHÁZ Pécsi Városi Víziközmű Üzemeltetési Zrt. adózott eredménye 18 millió forintról 9 millió forint alá esett.
A kisebb városok vízművei között Kaposvár, Sopron és Pápa emelkedik ki. A KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. árbevétele és adózott eredménye nőtt, míg a Soproni Vízmű Zrt. és a Pápai Vízmű Zrt. adózott eredménye javult, de még mindig veszteséges maradt.
Az állami szerepvállalás erősödik a víziközmű-szolgáltatásban. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) árbevétele és adózott eredménye is nőtt, utóbbi 2004 óta a legjobb eredményt érte el. A Nemzeti Vízművek Zrt. többségi tulajdonosa a DRV-nek, és mintegy 4,73 millió lakos ellátását biztosítja. Az önkormányzatok 2022-ben történt törvényi módosításnak köszönhetően ingyen átadhatják a víziközmű-szolgáltatást az államnak, ami tovább erősíti az állami szerepvállalást.