A világ legrégebbi barlangrajzát fedezték fel

Ausztrál és indonéz tudósok a világ eddig ismert legrégebbi barlangrajzát találták meg Szulavézi szigetén, egy mészkőbarlangban, amely 51 200 éves, és embereket valamint egy vaddisznót ábrázol. A Leang Karampuang barlangban található festmény mintegy 5000 évvel öregebb az eddig ismert legrégibb barlangrajznál. Maxim Aubert, a Griffith Egyetem professzora szerint ez a felfedezés alapjaiban változtatja meg az emberi evolúció történetét.

Aubert professzor elmondása szerint a festmény egy összetett történetet mesél el, amely a történetmesélés legrégebbi ismert bizonyítékát jelenti. A rajz arra utal, hogy az akkori emberek már képesek voltak elvont fogalmakban gondolkodni.

A barlangrajzon egy részben tátott szájjal ábrázolt disznó és három emberszerű alak látható. A legnagyobb emberi figura mindkét karját nyújtva tartja, és úgy tűnik, mintha egy rudat fogna. A második alak a disznó előtt áll, kezében szintén egy rúd, amelynek egyik vége a disznó torkánál helyezkedik el. A harmadik figura fejjel lefelé van ábrázolva, és egyik kezével a disznó feje felé nyújtózik.

A tudományos közösség úgy véli, hogy ez a felfedezés jelentős mérföldkő lehet fajunk gondolkodási és evolúciós folyamatában, amely már a tudomány és a művészet ötvözetét mutatja. Henry Gee, a Nature folyóirat vezető szerkesztője szerint a nagy kérdés az, hogy mi váltotta ki az emberi elme felébredését.

Ugyan az első rajzok afrikai leletekhez köthetők, melyek 75-100 000 évesek, azonban ezek még csak geometriai formákat ábrázolnak. Chris Stringer, a londoni Natural History Museum kutatója szerint Afrikában biztosan találhatók barlangrajzok, viszont még nem találták meg őket.

Tíz évvel korábban, 2014-ben a fentebb említett indonéz szigeten már fedeztek fel színes kézlenyomatokat, amivel kiderült, hogy nem Európa az egyetlen helyszín, ahol ilyenek találhatók.

Maxime Aubert, a Griffith University kutatója szerint a festmény egy teljes történetet mond el, és ez a legrégebbi bizonyíték a történetmesélésre. Ezen kívül úgy véli, hogy ez az alkotás megváltoztathatja az emberi evolúcióról alkotott képünket.