Balaicz Zoltán újra polgármester Zalaegerszegen

Tíz éve irányítja Zalaegerszeget Balaicz Zoltán, aki a legutóbbi választáson 73 százalékos támogatottsággal nyert, és ezzel ismételten polgármester lett. Kampányában nem a háború és béke kérdésével foglalkozott, hanem más témákat helyezett előtérbe.

Balaicz Zoltán, a Fidesz zalaegerszegi polgármestere, aki már egy évtizede áll a város élén, a szavazatok 73 százalékát szerezte meg, ami a megyeszékhelyek polgármesterei között csak Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester eredményét múlja alul. A választási siker hátterében álló tényezőket helyi közéleti szereplők, politikusok és maga a polgármester nyilatkozatai alapján elemeztük.

A városvezető sikerének kulcsa a választók személyes észleléseihez köthető, amelyek között szerepel, hogy Balaicz Zoltán körül nincsenek botrányok, barátságos és megnyerő személyiségként van jelen az elöregedő városban. Közösségi emberként ismert, aki rendszeresen találkozik a vállalkozókkal és a lakossággal, politikai ellenfeleivel pedig barátságos viszonyt ápol. A médiát és a közösségi médiát is ügyesen használja, a panaszokat megértéssel kezeli, és a hatókörén kívüli politikai problémákat is ügyesen menedzseli.

Balaicz Zoltán 46 éves, és 2014 óta vezeti szülővárosát. Történészi és tanári végzettségével rendelkezik, és már gyermekkora óta a politikai szerepvállalásra készült. Középiskolai tanárként kezdte pályafutását, és a felsőoktatás területén is aktív volt, amiért több egyetemtől is kitüntetést kapott. Jelenleg is a Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány felügyelőbizottságának elnöke.

Politikai karrierjét Szalai Annamária és Gyimesi Endre, a Fidesz zalaegerszegi politikusai segítették elő. Gyimesi Endre politikai örökösének tartja magát, aki szerint az önkormányzati politika lényegesen más, mint az országos, és fontos a tisztelet megadása mindenki felé, beleértve az ellenzéket is.

Lánczi András, Széchenyi-díjas filozófus és politikatudós, a Fidesz politikájával kapcsolatban megjegyezte, hogy a pártban van még bőven tartalék, amit a valósággal kellene összehangolni. Úgy véli, a Fidesz valóságérzékelésének helyzetét fontos átgondolni, és hogy a miniszterelnöknek érdemes lenne többet terepen lennie, például egyetemeken hallgatókkal beszélgetni, amire korábban volt példa. A jobboldali politikában Lánczi szerint el kell kerülni az "érték" kifejezés túlzott használatát, és egy pozitív politikai üzenetet kellene megfogalmazni, ami az univerzális jobboldali alternatívát hangsúlyozza.

Az oktatáspolitikával kapcsolatban Lánczi úgy véli, a Fidesznek erősítenie kellene ezen a területen, mivel az utóbbi időben az oktatáspolitikusok kikoptak a pártból, és kevés politikus képes érdemben megnyilvánulni ebben a témában. Az orosz-ukrán háború kapcsán Lánczi azt említette, hogy ha a republikánusok is érdekeltek a konfliktus folytatásában gazdaságilag, akkor az eszkalálódás elkerülhetetlen.

A politikai kommunikáció terén Lánczi András kiemelte, hogy a politikai stílus megváltozott, és ma már az imázs a fontosabb, mint a konkrét ügyek. A közösségi média állandó jelenlétével és a modern megjelenéssel lehet sikert elérni a politikában, különösen a fiatalabb politikusok esetében. Az önkormányzati választások kapcsán megemlítette Cser-Palkovics András székesfehérvári fideszes jelölt eredményét, mint a személyes jelenlét és kemény munka példáját, és rámutatott, hogy a politika fókusza megváltozott, amint azt a Hegyvidéken történtek is bizonyítják. Az oktatáspolitikai kérdésekben az MCC-ben indult diskurzust említette, amelyet a baloldal hevesen támad. Az amerikai választásokra tekintve, Lánczi Trumpot megfelelőbb elnöknek tartja, mint Bident, és hangsúlyozza, hogy a konfliktusok eszkalálódása elkerülhetetlen, ha az érintett felek gazdasági érdekei ezt szolgálják.