Putyin Orbán látogatását kihasználva éket ver az EU-ba
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor békemissziója Kijevben kecsegtetően indult, ám a moszkvai találkozó során Putyin világossá tette, hogy a háborút Oroszország a saját feltételei szerint kívánja lezárni, ezzel pedig jelentősen csorbítva Orbán pozícióját – véli Rácz András.
A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, Rácz András szerint Orbán és Zelenszkij találkozója évek óta a legpozitívabb fejlemény a magyar-ukrán kapcsolatokban, amely új lehetőségeket nyithat meg a két ország között, például a magyar kisebbség nyelvhasználati jogainak javításától kezdve új határátkelők nyitásáig. Rácz hangsúlyozza, hogy bár semmi sem biztos, és semmire nincs garancia, a kezdeményezés ígéretesnek tűnik.
A moszkvai látogatás azonban már kevésbé volt előremutató. Rácz szerint a találkozó gyorsan és az EU-s és NATO-s szövetségesek megfelelő tájékoztatása nélkül jött létre, és kérdéses, hogy Magyarország számára milyen előnyökkel járhat. Rácz úgy véli, hogy a moszkvai út "lényegében tragikomédiába fulladt" és "hülyét csináltak belőle".
Rácz kiemeli, hogy Putyin már korábban, június 14-én kijelentette, hogy csak akkor kezd tárgyalásokat Ukrajnával, ha az teljesen kivonul a részben megszállt megyékből, amelyek közül sokat Oroszország soha nem foglalt el. Putyin ezt az álláspontját Orbán látogatása előtt ismételte meg.
A szakértő szerint az orosz elnök a látogatás során kihasználta Orbánt, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára, és ezzel éket verjen az Európai Unió soraiba. Rácz úgy véli, hogy Putyin a sajtótájékoztatón újra előadott ultimátumával és azzal, hogy Orbánt az EU képviselőjeként említette – ami nem felelt meg a valóságnak –, kommunikációs defenzív helyzetbe kényszerítette a magyar miniszterelnököt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban kijelentette, hogy Ukrajna nem tárgyal Oroszországgal a háború lezárásáról, és Orbán Viktor közvetítői ajánlatát is elutasította, mondván, hogy csak „komoly és erős szövetségek” segíthetnek a háború lezárásában. Zelenszkij szerint a hatékony közvetítéshez erős országokra és szövetségekre van szükség, mint az Egyesült Államok, Kína vagy az Európai Unió. Az ukrán elnök szerint nem érdemes most béketárgyalást kezdeni Oroszországgal, és az erős országok segítségére van szükség, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára.
Rácz András szerint Orbán oroszországi útjára négy lehetséges magyarázat van:
- A magyar miniszterelnök orosz ügynök, és valójában Moszkvát szolgálja Ukrajnával, az EU-val és a NATO-val szemben, nem pedig Magyarország érdekeit.
- A miniszterelnök meg van róla győződve, hogy a háború átütő orosz győzelemmel és Ukrajna teljes pusztulásával végződik majd. Ő pedig, mint a karrierje során annyiszor, kész zökkenőmentesen érték- és szövetségi rendszert váltani, hogy a győztes oldalon legyen a háború végén.
- Orbán nemcsak abban biztos, hogy Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, hanem azt is elhiszi, hogy Trump képes lesz azonnal békét teremteni Ukrajnában. Ergo, Orbán megpróbál ugyanúgy vátesznek tűnni, mint 2015-ben a migrációs válság idején.
- A miniszterelnök TÉNYLEG úgy gondolja, hogy ő elég befolyásos ahhoz, hogy ő majd valóban képes lehet közvetíteni a harcoló felek között. Annak ellenére, hogy egy kicsi, gyenge, katasztrofális gazdasági és társadalmi helyzetben lévő, végletesen megosztott, a saját szövetségi rendszerében teljesen elszigetelt országot vezet (az EU-elnökség ezen nem változtat – a moszkvai út után pedig főleg nem). Ez viszont azt jelentené, hogy a miniszterelnök mostanra teljesen és tökéletesen elszakadt a valóságtól. Más szavakkal: megbolondult.
Orbán Viktor azóta megérkezett Kínába, a „békemisszió” harmadik állomására.