A nyár első komoly hőhullámára való felkészülés
Hogyan együnk és igyunk, miként árnyékoljunk, és mit tegyünk, ha valakiről azt gyanítjuk, hogy hőgutát kapott? A hőhullámra nemcsak testileg, de fejben is érdemes felkészülni, otthonunkat pedig hosszú távon is fontos lenne az egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó kánikulákhoz igazítani. Nézzük, mit javasol a nagy melegre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.
Az előrejelzések szerint június közepére utolér minket az idei nyár első komolyabb hőhulláma. Vasárnap 30 fok valószínű, jövőhéten pedig már a 35 fokot is elérhetjük.
Legyünk tisztában azzal, mit művel a szervezetünkkel a nagy meleg!
A hőhullámok hatással vannak az életminőségre és a megbetegedési, halálozási viszonyokra is. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint, ha a középhőmérséklet 25 fok fölé emelkedik, a napi halálozás átlagban 15 százalékkal, 27 fok fölött pedig már 30 százalékkal emelkedik meg.
A hőmérséklet csökkentése érdekében a szervezetünk többletvért juttat a bőrbe, ami megterheli a szívet. A túlsúlyosok szervezete is kitettebb a hőhullámnak, mivel a zsírszövetek szigetelőanyagként működnek.
Vegyük észre, ha valaki rosszul lesz a hőtől!
A hőséggel összefüggő betegségek közé tartozik a hőkiütés, hőödéma, hőséggörcs, hőkimerülés és a hőszinkópé. A hőguta a szervezet hőszabályozásának visszafordíthatatlan zavara, amikor a testmaghőmérséklet meghaladja a 40 Celsius-fokot. Tünetei között szerepel a zavartság, dezorientáció, görcsök, eszméletvesztés, forró, száraz bőr.
Hogyan együnk és igyunk nagy melegben?
A magas folyadék- és kisebb energiatartalmú, könnyen emészthető ételek fogyasztása ajánlott. Részesítsük előnyben a friss gyümölcsöket, zöldségeket, salátákat, főzelékféléket, híg leveseket, illetve gyümölcsleveseket.
A görögdinnye körülbelül 92 százalékban vízből áll, likopint tartalmaz, az uborka magas víztartalma miatt frissítő, K- és C-vitamint is tartalmaz. A friss menta segíti az emésztést, gazdag antioxidánsokban és fitotápanyagokban.
A megfelelő folyadékbevitelre is oda kell figyelni, különösen az idősekre, akiknek csökkent a szomjúságérzetük. Ha erősen izzadunk, az elektrolitokat is pótolnunk kell.
Házi praktikák a hűtéshez
A lakások, intézmények hűtése létfontosságú, különösen a veszélyeztetett csoportok esetében. A hűtésre gyakran a klíma a megoldás, de a felesleges áramfogyasztókat érdemes kikapcsolni, és olyan ételeket készíteni, amikhez nem kell a sütőt használni.
A lakás hűvösebb lesz, ha gyakran felmossuk a padlót, nem használunk szőnyeget, benedvesítjük a függönyöket, és a mosott ruha teregetése is hőelvonással jár.
A ventilátort csak 35 fok alatti hőmérsékleten érdemes használni, ennél magasabb hőmérsékleten már nem tud úgy hűteni, hogy csökkentse a hőséggel összefüggő megbetegedéseket.
Az ablakokat napközben árnyékolni kell, a tetőtéri ablakok árnyékolása akár 6-8 fokkal is csökkentheti a beltéri hőmérsékletet. A külső árnyékolás jobb hatásfokú, mint a belső.
A zöldhomlokzatok, nagylombú fák és a zöldfalak árnyékolnak és párologtatásukkal jelentős mennyiségű hőt vonnak el a környezetüktől, csökkentve az épületekben a hőmérsékletet.
