Az EU mint elnyomó szuperállam – Ágoston Balázs kritikája

A Magyar Nemzetben megjelent Ágoston Balázs cikke szerint az Európai Unió elnyomást és kifosztást hozott Magyarországnak a csatlakozás óta eltelt húsz év alatt. A szerző az EU-t egy elnyomó szuperállamként és a szabadság ellenségeként írja le.

Ágoston Balázs szerint a 2004. május 1-jei EU-csatlakozás szomorú dátum a magyar történelemben, mivel az Uniót sem európainak, sem uniónak nem tartja megfelelőnek. A csatlakozást manipulatív és törvénytelen tőrbe csalásnak nevezi, és úgy véli, hogy a népszavazást a szocialista–liberális helytartóság karhatalmi erővel is támogatta.

A szerző kifogásolja, hogy a népszavazás előtt nem tájékoztatták a szavazókat arról, hogy az Unióban a föld adható-vehető áruvá válik, az euró bevezetésével pedig vége a saját árfolyampolitikának. Ágoston szerint az EU nem veszi figyelembe az őshonos nemzeti közösségek jogait, ellentétben a transzvesztiták vagy a harmadik világból érkező emberek jogaiért való kiállással.

A cikkíró szerint a népszavazáson a részvétel alacsony volt, de a megjelentek többsége sajnálatos módon legitimálta Magyarország függetlenségének elvesztését. Ágoston Balázs úgy látja, hogy az EU a szuverenitás számos fontos elemének feladását jelenti, és a nemzeti jogok tiszteletben tartására nincs garancia.

Az EU-t Európa-ellenesnek tartja, mivel szerinte az Unió tagadja Európa alapvető értékeit, mint a hellén filozófia, a római jog és a keresztény etika, és támadja az európai kultúrákat és hagyományokat. Ágoston szerint az EU diktatórikus módon működik, és zsarolja, fosztogatja a renitens tagállamokat.

A szerző úgy véli, ha nem sikerül időben változtatni az irányt, akkor az EU zsákutca lesz, és a tagállamoknak le kell majd ugraniuk a szakadékba száguldó vonatról. Ágoston Balázs szerint az EU-ban jónak tartott dolgok, mint például a szabad mozgás, nem igényelnek brüsszeli bürokráciát, ehhez csak többoldalú megállapodásokra van szükség. Az író szerint az európai civilizáció alapjait a hellén szellem, a római jog és a keresztény etika adja, amelyek a XVI. században kezdtek bomlani.