Kína, a globális hitelezés óriása

Kína gazdasági befolyása az Új Selyemút programon keresztül rohamosan nő, és a világ legnagyobb hitelezőjévé vált, ami komoly kihívások elé állítja az adósországokat.

Hszi Csin-ping kínai elnök európai útja során a The Globalist által közzétett adatok szerint Kína 2013 óta, az Új Selyemút program elindítása óta, jelentősen növelte hitelezését, különösen azokban az országokban, amelyek már nemigen kaptak kölcsönt Nyugaton. A kínai külföldi hitelállomány 2000 óta 1100 milliárd dollárra növekedett, és a program keretében 21 ezer beruházást finanszíroztak 165 országban. Ezzel szemben az OECD országai 223 milliárd dolláros segélyt nyújtottak a fejlődő világnak 2023-ban.

A legnagyobb adósságot felhalmozó országok között Pakisztán és Angola szerepelnek, előbbi 26,6 milliárd dollárral, utóbbi 21 milliárd dollárral tartozik Kínának. Mindkét ország adósságcsapdában van, ami miatt Pekingnek idén februárban meg kellett hosszabbítania egy 2 milliárd dolláros lejárt hitelt Pakisztánnak, míg Angola a China Development Bankkal folytatott tárgyalások során érte el a havi törlesztőrészlet csökkentését. Srí Lanka, amelynek adóssága 8,9 milliárd dollár, csődbe ment a Covid idején, és hiába reménykedett Peking mentőakciójában, Kína úgy döntött, hogy nem érdekli őket a segítségnyújtás, és Srí Lankának az IMF-hez kellett fordulnia.

Európában Belarusz az egyetlen, aki a legnagyobb húsz kínai hitelfelvevő állam közé tartozik, 3,9 milliárd dolláros kölcsönnel. Peking az Új Selyemút program keretében olyan országoknak nyújt kölcsönt, melyek másutt nemigen kapnának, míg Nyugaton arra figyelmeztetnek, hogy a kínai hiteleket felvevő országok adósságcsapdába eshetnek. Az AitData 2023-as jelentése szerint a kínai hitelek 80%-a olyan államoknak jut, amelyek adósságcsapdába estek vagy nagyon közel állnak ehhez.

David Malpass, a Világbank vezetője szerint a globális gazdaság kilátásai nem jók, és a lassú gazdasági növekedés miatt gond lehet a hitelek visszafizetésével. A fejlett világban zajló tőkeáramlás és a fegyverkezésre költött összegek miatt kevesebb pénz jut a fejlődő világ támogatására. A Világbank felmérése szerint a szegény országok 60%-a került a nagy adósságkockázatú kategóriába. A tőkeáramlás megfordulása miatt, ahol korábban a gazdag országokból ment a pénz a szegények irányába, most viszont fordítva történik.