A pártok vidéki támogatottságának térképe
Az Európai Parlamenti választások ajánlásgyűjtése komoly kihívást jelentett a pártok számára, és nem minden politikai erőnek sikerült a szükséges 20 ezer aláírást összegyűjtenie. A vármegyei listaállítás még ennél is nagyobb szervezeti próbatétel volt, és kedd délutánra kiderült, mely pártok mennyire erősek a vidéki területeken.
A vármegyei közgyűlések tagjairól listás választási rendszerben döntenek a falvak és kisebb városok választói, míg Budapest és a 25 megyei jogú város lakói, mintegy másfél millió választópolgár, nem részesülnek ebben a választási lehetőségben. A Fidesz 2010 óta dominál a megyei választásokon, legutóbb is nagy többséget szerezve minden megyei közgyűlésben.
A pártoknak és civil szervezeteknek a választásra jogosultak 0,5 százalékának ajánlását kellett összegyűjteniük egy vármegyei lista állításához. Pest vármegyében a legtöbb, 5035, míg Nógrád vármegyében a legkevesebb, 629 ajánlásra volt szükség.
A 2019-es önkormányzati választáson az ellenzéki pártok még közös listákat állítottak, de most minden párt önállóan indult a választási kampányban. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk Mozgalom tudott minden vármegyében listát állítani, ami azt mutatja, hogy ezek a pártok rendelkeznek elegendő aktivistával és infrastruktúrával a vidéki területeken.
A Momentum csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében nem tudott listát állítani, míg az MSZP 14 vármegyében indít listát, ami jelentős visszaesés a korábbi évekhez képest. A Jobbiknál még drámaibb a helyzet, hiszen csak négy vármegyében tudnak indulni, ami a párt vidéki hálózatának leépülését jelzi.
Jakab Péter, a Jobbikból távozó politikus, a Nép Pártján csak Hajdú-Bihar és Nógrád vármegyében tudott listát állítani. Vona Gábor új pártja, a Második Reformkor, csak Heves vármegyében indít listát.
Az LMP 7 vármegyében, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt csak Fejér vármegyében állít listát. Márki-Zay Péter pártja, a Mindenki Magyarországa Néppárt, csak Békés vármegyében indul, míg a Párbeszéd-Zöldek egyetlen vármegyében sem állít listát.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője bejelentette, hogy bár minden vármegyében összegyűjtötték az ajánlásokat, mégsem adnak le megyei listákat, mivel állítása szerint trójai falovakat találtak a jelöltjeik között.
A vármegyei listákról a mandátumokat a d’Hondt-mátrix segítségével osztják ki, a bejutási küszöb pedig 5, 10, illetve 15 százalék, attól függően, hogy egy, két, vagy több jelölőszervezet állít közös listát.
