Kína és Magyarország kapcsolatának új fejezete

Amilyen átláthatatlan Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár szerdán kezdődő magyarországi útja, olyan sokat vár tőle a magyar kormány, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig történelmi jelentőségűnek nevezte a látogatást.

Matura Tamás Kína-kutató szerint a látogatás diplomáciai jelentősége nagy, hiszen Hszi Csin-ping államfői minőségben még nem járt Magyarországon, annak ellenére, hogy a régión belül már több helyen megfordult. A delegáció magas rangú tagokból áll, többek között Vang Ji külügyminiszter, Lan Foan pénzügyminiszter és Vang Ventao kereskedelmi miniszter is részt vesz benne.

Kína európai kapcsolatainak fontossága

Kína számára az európai kapcsolatok kiemelten fontosak, és Magyarország az EU-n belül Kína-barát politikájával tűnik ki. A magyar gazdaságban is egyre komolyabb nyomot hagy a két állam közötti kapcsolatok erősödése. Magyarország jelentősége a valós súlyánál nagyobb Kína számára, és Hszinek az EU nagyobb államainak jóindulatára is szüksége van. Kína gazdasági nehézségei között szerepel a protekcionista hullám, az ingatlanlufi okozta válság, és az ipari kibocsátásra alapozott gazdasági modell fenntartásának kihívásai. A Fitch hitelminősítő áprilisban leértékelte Kínát, és az EU is keménykedik vele, például a kínai elektromos autókra kivetendő védővámok lehetőségét vetette fel. Hszi Csin-ping célja az exportpiacok bebiztosítása, és ebben Franciaország is kulcsszerepet játszhat.

Magyarország a kínai vonaton

Magyarország a németek és franciák mellett kis halnak számít, de a kínai cégek számára fontos bázisává vált. A magyar kormány az elektromosautó-gyártás és az akkumulátoripar támogatására helyezte a gazdaságpolitikájának súlypontját. Orbán kormánya szerint ez hídszerepet tölthet be Nyugat és Kelet között, Kínának pedig azért jó, ha az EU-ban nyitottak a beruházásokra. A kínai működőtőke (FDI) beáramlása Magyarországra jelentősen nőtt, és az importunk is növekszik Kínából. A kínai cégek magas színvonalú termékeket fejlesztenek, és Európa fontos piac számukra. A kínai beruházások más országokban is vannak, de Magyarországra kiemelten sok gyárépítést jelentettek be.

Óriási kínai gyárak épülnek Magyarországon

A CATL debreceni akkumulátorgyára és a BYD szegedi autógyára a legnagyobb beruházások közé tartoznak. Ezek a gyárak a magyarországi autóipari és akkuipari beruházások között kiemelkedőek. A kínai függés és a „kínai gyarmattá válás” kritikája ellenére a kormány nem aggódik, és Szijjártó Péter szerint a Kínával való együttműködés meghatározó az európai országok gazdaságában.

A kínaiak építenék az infrastruktúrát

A Budapest-Belgrád vasútvonal a kínai állami kölcsönökből megvalósuló projektek közé tartozik. A magyarországi szakaszt kínai hitelből és magyar állami forrásból építik. A cél a termékek könnyebb eljuttatása Európába, és a kínai cégek európai uniós referenciák szerzése. A projekt magyarországi hasznáról még nincs egyértelmű válasz.

Kínai hitelből fejleszthetjük Magyarországot

A következő napokban 16 új bejelentés várható, amelyek között infrastrukturális fejlesztések is lehetnek. Pletykák szerint újabb autóipari gyárberuházás és infrastruktúra-projektek valósulhatnak meg kínai hitelből. Energetikai témában naperőművek építése is szóba kerülhet. A kínai hitelezési gyakorlatot sokan kritizálják, de Matura Tamás szerint az empirikus kutatások nem igazolják a szándékos adósságcsapdáról szóló narratívát. Magyarország esetében nem valószínű az adósságcsapda, de a kínai hiteles projektek mégsem biztos, hogy mind jó üzletek.