Célegyenesben a Questor-ügy ítélete

Újabb tárgyaláshoz ért a több mint hét éve húzódó Questor-ügy, amelyben idén ítélet is születhet.

A Questor-ügyben az ügyészi vádbeszéd napokon át tart, és szerda reggel folytatódott a vádhatóság képviselőjének második napja tartó perbeszéde, ahol a vádlottak védekezését próbálta megcáfolni. Az ügyész a 1990-ben alapított Questor első éveire utalva hangsúlyozta, hogy a cég nem bűncselekmény elkövetésére jött létre, és valós gazdasági tevékenységeket végzett, de kiemelten foglalkozott az elsőrendű vádlottal. Tarsoly Csaba, az elsőrendű vádlott, a tárgyalás során jegyzetelt, feltehetően az ügyész által elmondottakra kíván reagálni az utolsó szó jogán.

A jegybank 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. A Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. előző este öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a cég 210 milliárd forint értékű vállalati kötvényt bocsátott ki, amelyből 150 milliárd forintnyi lehetett fiktív.

A nyomozás 2015. március 11-én indult, és március 26-án három embert gyanúsítottként hallgattak ki, majd őrizetbe vettek üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt. A főügyész a hosszú évek óta tartó eljárás miatt 2022-ben gyorsított eljárásra tett indítványt, mivel a sértettek döntő többségének kára részben vagy teljes egészben megtérült. A perbeszédek után a vádlottak még egyszer felszólalhatnak, azt követően pedig várhatóan még idén ítélet születik.

Egy mellékszálon a Kecskeméti Törvényszék már tavaly két év börtönbüntetésre ítélte Tarsoly Csabát, míg feleségét ennek felére. A vád szerint Tarsoly a Quaestor cégcsoporton keresztül finanszírozta elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét, színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezve a tevékenységet. A vádirat szerint a takarékszövetkezet vezetője cserébe a Quaestor-csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat biztosította a szövetkezet pénzéből. A vádlottak 2004 és 2010 között több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek.