Macron győzelme a konyakcsatában Kínával, de a nagy kérdésekben nincs előrelépés
A francia elnök, Emmanuel Macron és a kínai államfő, Hszi Csin-ping közötti találkozó legfőbb eredménye, hogy a francia konyakgyártók termékei egyelőre nem kerülnek dömpingellenes vámok alá Kínában. A nagy diplomáciai eseményként várt megbeszélés azonban a súlyosabb globális és kereskedelmi kérdésekben nem hozott áttörést.
A Politico beszámolója szerint Peking korábban dömpingellenes vizsgálatot indított az európai boralapú szeszesitalok behozatala miatt, de a Macronnal folytatott tárgyalások eredményeképpen a vizsgálat lezárultáig nem alkalmaznak vámokat.
A Reuters információi alapján a találkozón Ursula von der Leyen és Macron arra ösztönözték Hszit, hogy kiegyensúlyozottabb kereskedelmet folytasson Európával, de a kínai vezető nem mutatott nagy lelkesedést a javaslat iránt.
Von der Leyen az Elysée-palotában tartott találkozót követően kijelentette, hogy az EU nem tudja elviselni a piacát elárasztó kínai ipari termékeket, és nem fog visszarettenni a keményebb döntések meghozatalától, ha a piac védelme a tét.
Macron szerint az EU a világ legnyitottabb piaca, de ezt a nyitottságot meg is akarják védeni.
A kínai média a találkozóról azt közvetítette, hogy Hszi Csin-ping egyetértett abban, hogy a gazdasági és kereskedelmi ellentéteket párbeszéddel kell megoldani, és hogy a kínai túltermelés nem létezik a versenyelőny és a globális kereslet szempontjából.
Macron Hszi Csin-pingnek konyakokat ajándékozott, és megköszönte a kínai vezető nyitott hozzáállását a konyakvizsgálattal kapcsolatban.
Politikai szinten Hszi arra kérte Macront, hogy csatlakozzon hozzá a blokkok közötti hidegháború megakadályozásában, és együtt dolgozzanak egy egyenlőségen alapuló többpólusú világért.
Az EU tagállamai között, különösen Franciaország és Németország között, eltérő a hozzáállás Kínával szemben. Franciaország keményebb álláspontot képvisel, míg Németország óvatosabb megközelítést alkalmaz.
Francia kormánytisztviselők aggodalmukat fejezték ki, hogy Németország alááshatja az elektromos járművek vizsgálatát, amely kínai autógyártókra összpontosít.
Kína fontos piac Németország számára, és a franciák azt szeretnék, ha Kína megnyitná piacát a francia mezőgazdasági export és a kozmetikai ipar szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos aggályok előtt.
Hszi Csin-ping májusi európai körútjának első állomása Franciaország volt, ahol a két ország közötti 60 éves diplomáciai kapcsolatokat méltatta, és a mostani találkozót a turbulensen változó világ számára is jelentős eredményeket hozónak nevezte. A kínai elnök szerint a két ország példája ékes bizonyítéka az olyan kapcsolatoknak, amelyben mindkét fél győztesnek érezheti magát.
A kereskedelmi kapcsolatok jelentős átalakulása mellett az ukrajnai háború is terítékre került, ahol a nyugati hatalmak szerint Kína közvetetten hozzájárul az orosz hadiipar működéséhez, bár Peking hivatalosan „semleges” álláspontot képvisel. Hszi Csin-ping a találkozón kijelentette, hogy „tartózkodni fognak attól, hogy fegyvereket adnak el az oroszoknak”, és ellenezte azokat, akik kihasználják a válságot, és egy harmadik félre hárítják a felelősséget.
A kínai elnök további európai látogatásai során Szerbiában és Magyarországon is tárgyalásokat folytat, ahol a két ország fontos szerepet tölt be a Kína és az Európai Unió közötti kapcsolatokban. Az Övezet és Út kezdeményezés keretében Szerbiában már több mint 60 projekt valósult meg, és további 16 jelenleg is folyamatban van. Magyarországon pedig Budapest kínai hídfőállás lett az Európai Unión belül a keleti autóipar terjeszkedésében.
A kínai elnök látogatásának valódi értékét azonban csak jóval később lehet pontosan megítélni, és fontos kiemelni, hogy Vlagyimir Putyin hamarosan Kínába látogat, ahol az Oroszország és Kína közötti kapcsolatokról fognak tárgyalni.
