A Fidesz magyarázata a papok gyermek elleni erőszak jelentési kötelezettségének felmentésére
A Fidesz-frakció támogatja Dunai Mónika kormánypárti képviselő által benyújtott módosító javaslatot, amely felmentést adna a katolikus egyház tagjainak a gyermek elleni erőszak jelentési kötelezettsége alól, ha a bűncselekményről gyónás során értesülnének.
A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja egyetért azzal a módosító javaslattal, amelyet a még végszavazás előtt álló újabb "gyermekvédelmi" törvényjavaslathoz nyújtott be Dunai Mónika, és amely különleges felmentést biztosítana a katolikus egyház tagjainak bizonyos esetekben. A módosító lényege, hogy mentesítené az egyházi személyeket a gyermekeket ért bűncselekmények, így a szexuális abúzus bejelentési kötelezettsége alól, ha a bűncselekményről gyónás közben szereznek tudomást.
A Fidesz-frakció szerint az új szabályozás, még a kivétellel együtt is, szigorúbb lesz, mint amit eredetileg terveztek, mivel az eredeti javaslat nem terjedt ki az egyházi intézményekre, most viszont már igen, a gyónásos rész kivételével. A módosító más pontjai további szigorításokat tartalmaznak, hiszen az egyházi intézményeket is bevonják a törvény hatálya alá, és rájuk is vonatkozni fognak a büntetőjogi szankciók.
A frakció hozzátette, hogy az egyházügyi törvény jelenleg jóval tágabb körben ad felmentést az egyházi személyeknek a jelzési kötelezettség alól, de ezek a kivételek a gyermekeket ért bántalmazás esetén – a gyónási titkon kívül – megszűnnek. Nacsa Lőrinc, a KDNP-frakció szóvivője is ugyanezzel indokolta a javaslat támogatását.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Telex megkeresésére úgy foglalt állást, hogy a gyónási titok védelme a katolikus vallás egyik legszigorúbb előírása, a titoktartási fegyelem a bűnbánat szentségét védi. Ferenc pápa többször is megerősítette a gyónási titok sérthetetlenségét, amely továbbra is érvényben van. A Magyar Katolikus Egyház szervezetei minden tudomásukra jutott esetben a Vatikánnal együttműködve a világinál szigorúbb szabályok alapján folytatták és folytatják le belső vizsgálatukat.
A gyermekvédelmi törvény szigorításával kapcsolatban a javaslatban külön nevesítik, hogy a gyermekjóléti szolgáltató munkatársát vagy a gyámhatósági ügyintézőjét büntetőjogi felelősségre lehet vonni, ha legkésőbb három munkanapon belül nem kezdi meg a kiemelt veszélyeztetésre vonatkozó jelzés kivizsgálását. A kegyelmi botrányra reagálva a kormány április végén új gyermekvédelmi csomagot nyújtott be, amelynek részeként még az életvitelüket is megvizsgálnák a gyermekvédelmi dolgozóknak, és feketelistára tennének pornográf internetes oldalakat. A gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményeknél nem lenne elévülés, azokat is büntetnék, akik tudnak a bántalmazásról, de nem szólnak. Szigorítanák a gyerektáboroztatás feltételeit.
Az ellenzéki reakciók hevesek voltak a módosítóra. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a katolikus papoknak nem szabadna a szexuális bántalmazót védeniük a meggyalázott gyermek helyett, és felhívta a figyelmet arra, hogy a gyónási titok nem rejtheti el a bűncselekményeket. Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek politikusa szerint a módosító, amely lehetővé teszi a papoknak, hogy ne értesítsék a hatóságokat gyónás közben hallott abúzusról, nem csak szégyen, hanem bűncselekmény is. Orosz Anna, a Momentum politikusa szerint eljött az ideje a gyónási titok eltörlésének, ha bűncselekményről értesül az adott egyházi személy.
