Mérgeskígyók új területeken: az éghajlatváltozás hatásai

Egy friss tanulmány szerint az éghajlatváltozás következtében a mérgeskígyók nagyarányú vándorlásra kényszerülhetnek, és új régiókba költözhetnek. A The Guardian által ismertetett kutatás előrejelzése alapján több ország, köztük Nepál, Niger, Namíbia, Kína és Mianmar fogadhat be új mérgeskígyó-fajokat a szomszédos térségekből.

A kutatók 209 olyan kígyófaj földrajzi eloszlását vizsgálták, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberre, és megpróbálták megjósolni, hogy 2070-re hol találhatnak maguknak kedvező éghajlati viszonyokat. Az eredmények szerint az alacsony jövedelmű dél- és délkelet-ázsiai országok, valamint Afrika egyes részei különösen érzékenyek lehetnek a kígyómarások számának növekedésére.

A trópusi és szubtrópusi ökoszisztémák elvesztése miatt a mérgeskígyók többségének elterjedési területe csökkenhet, azonban vannak olyan fajok, mint a nyugat-afrikai gaboni vipera, amelyek élőhelye akár 250 százalékkal is bővülhet. Az Európában honos áspisvipera és az afrikai, valamint közel-keleti szarvasvipera területe is több mint kétszeresére nőhet, míg az Afrikában endemikus levélvipera elterjedési területe jelentősen csökkenhet.

Pablo Ariel Martinez, a brazíliai Sergipe Szövetségi Egyetem munkatársa és Talita F. Amado, a Német Biodiverzitási Integrációs Kutatóközpont szakembere szerint a mezőgazdasági és állattenyésztési célú területátalakítások a kígyók természetes élőhelyeinek pusztulását és feldarabolódását okozzák. Ennek ellenére bizonyos kígyófajok, különösen az orvosi szempontból veszélyesek, képesek lehetnek az alkalmazkodásra.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 1,8-2,7 millió embert marnak meg mérgeskígyók, ami globálisan akár évi 138 ezer halálesetet, valamint legalább 400 ezer amputációt és maradandó fogyatékosságot eredményezhet. A klímaváltozás hatására növekedhet a kígyómarások száma, de a kutatás eredményei segíthetnek az érintett országoknak a felkészülésben.