Eltűnőben a borhamisítás korszaka Magyarországon

A kilencvenes években még gyakori bűncselekménynek számító borhamisítás mára gyakorlatilag eltűnt Magyarországon, a Magyar Bor Akadémia elnöke és a Nébih szakértői szerint.

A kormányzati intézkedések és a szigorú ellenőrzések eredményeként a hazai borok a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerek közé tartoznak.

Az olajszőkítés, amely a kilencvenes évek egyik jellemző bűncselekménye volt, a kormány 1995-ös rendeletével szűnt meg, amikor egységesítették a háztartási tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A borhamisítás, amely az olajszőkítés után vált népszerűvé, a Kecel-Kiskőrös-Soltvadkert által határolt területen, a "magyar Aranyháromszögben" folyt, de ez a tevékenység is megszűnt.

A Magyar Bor Akadémia elnöke szerint a borok hamisítása a rendszerváltás után ért el jelentős mértéket, de mára teljesen megszűnt. A borászati termékek ellenőrzése két formában történik: a termelő által készített tételek vizsgálata és a kereskedelemből szúrópróba-szerűen vett minták analízise. A tavalyi évben 16 759 borászati termékmintát ellenőriztek, és csupán 5 százalékuknál állapítottak meg minőségi hiányosságot.

A Nébih szakemberei szerint a szüreti időben a nagy mennyiségben termelt szőlő ára alacsony lehet, akár 100 Ft/kg körül is. Ennek köszönhetően a kétliteres műanyag palackos borokat 700-800 forintért is lehet árulni, amelyek 100 százalékban szőlőt tartalmaznak. A borászat az egyetlen olyan élelmiszeripari ágazat, ahol az élelmiszeripari adalékok használata nem jellemző.

A Nébih a borok földrajzi eredetvédelmét és az etanol, a cukor és a víz stabil izotópjainak vizsgálatát is folyamatosan végzi. A borhamisítások visszaszorulása a szigorú jogszabályoknak, az alacsony szőlőáraknak és a feketegazdaság elleni kormányzati intézkedéseknek köszönhető.