Magyarország vezeti az EU-s rabok számát, de a mellrákszűrés terén lemaradásban van

Az Eurostat legfrissebb adatai alapján Magyarországon a legmagasabb az elítéltek aránya az Európai Unióban, ezer lakosra vetítve 200 fogvatartott jut.

Az Európai Unióban 2022-ben közel félmillió személy töltötte büntetését börtönben, ami 100 ezer lakosra vetítve átlagosan 108 elítéltet jelent. Ez az arány kismértékű növekedést mutat a 2021-es 106-os értékhez képest. Magyarország ebben a statisztikában kiemelkedik, hiszen itt a legmagasabb az elítéltek száma 100 ezer lakosra vetítve, 200 fővel. Ezzel az ország az EU ranglistáján az első helyen áll.

A Visegrádi Négyek országai közül Lengyelországban 190, míg Csehországban és Szlovákiában egyaránt 181 elítélt jut 100 ezer lakosra. Ezzel szemben a legalacsonyabb rabszámot Finnország (52), Hollandia (64) és Szlovénia (65) mutatja.

Az elmúlt évtizedben Magyarországon a 100 ezer lakosra eső elítéltek száma viszonylag stabil volt, 170 és 180 között ingadozott egészen 2021-ig, amikor is hirtelen emelkedni kezdett, először 191-re, majd 2022-ben 200-ra. Tíz évvel ezelőtt Litvánia állt az élen, ahol 300-nál is több rab jutott 100 ezer lakosra, azonban 2022-re ez az arány 177-re csökkent.

Az Eurostat jelentése szerint az EU 27 tagállama közül 11-ben tapasztalható túlzsúfoltság a börtöncellákban. A legtöbb túlzsúfolt intézmény Cipruson (226 férőhely), Franciaországban (119) és Belgiumban (118) található. Magyarország ebben a tekintetben a kilencedik helyen áll, míg a legkevésbé zsúfolt börtönök Máltán (59), Észtországban (62) és Lettországban (67) vannak.

A mellrákszűrés terén azonban Magyarország lemaradást mutat. Az amerikai kormány által finanszírozott független szakértői csapat azt javasolta, hogy a nők 40 éves kortól kezdve minden második évben menjenek el mellrákszűrésre, mivel 2015 óta évente két százalékkal nőtt a mellrák aránya a negyvenes éveikben járó nők körében. Magyarországon 2011 és 2019 között 30 százalékkal több nőről derült ki, hogy emlődaganata van.

Jelenleg a magyarországi nők 45-65 koruk között kétévente egyszer személyes, nevére szóló levél útján kapnak meghívást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott mammográfiás szűrővizsgálatra. Az új javaslat szerint 40 éves kortól már elérhető lenne a NEAK finanszírozott szűrés.

Az Eurostat 2021-es adatai szerint Dánia, Finnország és Svédország állt az első helyen az emlőrák szűrés terén az Európai Unió (EU) tagállamai között, ahol az 50 és 69 év közötti nők 80-83 százaléka vett részt mammográfiás vizsgálaton az elmúlt két évben. Málta és Szlovénia 77,8 százalékkal, illetve 77,2 százalékkal szorosan mögöttük következett. Bulgáriában, Cipruson, Szlovákiában, Magyarországon és Lettországban volt a legalacsonyabb a mellrákszűrésben részt vett nők aránya: 20,6 százalék és 30,8 százalék között mozgott.