Új távlatok nyílhatnak a gerincvelő-sérülés gyógyításában Szegeden
A Szegedi Tudományegyetem kutatói az mRNS-technológia segítségével keresik a gerincvelő-sérülések hatékonyabb kezelésének lehetőségeit. Nógrádi Antal professzor vezetésével végzett kutatások új módszert alkalmaznak a gyulladáscsökkentő fehérjék termelésére, ami jelentős előrelépést jelenthet a regeneráció terén.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Neuroregenerációs Laboratóriumában folyó kutatások során a gerincvelő-sérülések utáni gyulladásos folyamatokat vizsgálják, melyek során a trauma környezetében lévő egészséges sejtek is károsodhatnak. A gyulladás csökkentésére és a további károsodás megelőzésére az SZTE kutatói őssejtekkel végeztek kísérleteket, melyek során a patkányokba beültetett sejtek gyulladáscsökkentő fehérjéket termeltek.
A kutatók a gyulladáscsökkentő fehérjék sérült gerincvelőn belüli termelésére az mRNS-technológiát alkalmazták, amelyet egy Nobel-díjas kutatóval, Drew Weissmannal közösen publikált cikkben ismertettek. Az IL-10 gyulladáscsökkentő citokin fehérjét kódoló módosított mRNS-t lipidburokba csomagolva, injekcióval juttatták be a gerincvelőbe, ahol a sérülés környékén lévő sejtek felvették és megtermelték a regenerációhoz szükséges fehérjét. Ezzel a módszerrel a modellállatokon funkcionális és morfológiai javulást értek el.
A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy az mRNS-t a gerincvelő sérült területének ismételt feltárása nélkül juttassák be. Ehhez úgynevezett „cargo-sejteket" használnak, amelyekbe először az mRNS-t juttatják be, majd ezek a sejtek bevándorolnak a sérült gerincvelőszakaszba, ahol elkezdődik a bevitt mRNS-ről a fehérje átírása. Ez a kevésbé invazív módszer nagyobb esélyt nyújthat a regenerációra és a funkcionális felépülésre.
Az eddigi eredmények szerint a cargo sejtek nagy számban jutnak be a gerincvelőbe, és egy tesztfehérjét, a zöld fluorenscens fehérjét (GFP) termelnek a sérülés helyén. A kutatók a jövőben azt is vizsgálják majd, hogy az így termelt fehérje milyen hatással van a környező szervekre, és a cél az eljárás olyan szintű tökéletesítése, hogy a gyulladáscsökkentő fehérje csak a sérülés helyére jusson el.
A kutatásban az SZTE Neuroregenerációs Laboratórium munkatársai Erdélyi Miklóssal, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének igazgatójával, Czimmerer Zsolt és Vizler Csaba immunológussal (SZBK), valamint a Pennsylvania-i Egyetemről Pardi Norberttel, az SZTE egykori hallgatójával dolgoznak együtt.
A globális felmelegedés hatásai Szegeden is érzékelhetők, ahol a város egyik terén, a Glattfelder Gyula téren már télálló, előnevelt pálmafákat ültettek ki. A pálmafák alapvetően a meleget kedvelik, és a magyarországi melegrekordok megdőlése, valamint az ország évi középhőmérsékletének emelkedése jelzi a klímaváltozás hatásait. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének és az Európai Unió klímaügynökségének jelentése szerint az európai hőmérséklet 2,3 Celsius fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, ami erdőtüzeket, hőhullámokat és jelentős gleccserjég-veszteséget okoz. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint, ha ez így folytatódik, Európa lakhatatlanná válhat.
