Szigorúan titkos jelentést hoztak nyilvánosságra Moldova Györgyről

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára egy érdekes jelentést tett közzé, amelyet „Rigai” fedőnevű ügynök állított össze, és amelyben Gyulafi József rendőr főhadnagy megjegyezte, hogy Moldova György nézetei „állambiztonsági szempontból veszélyt nem jelentenek”.

Gyulafi József rendőr főhadnagy hírforrása, Rigai András arról számolt be, hogy 1977. december 8-án egy író-olvasó találkozón vett részt az újpesti Ady Művelődési Házban, ahol Moldova György íróval találkozott mintegy száz érdeklődő. A találkozón az író új, még meg nem jelent szatirikus írásait tartalmazó kötetét, A beszélő disznót mutatták be, de a könyv nem kerülhetett kiadásra. Egy résztvevő megjegyezte, hogy a könyv nem kapható a környéken, ami a Művelődési Ház vezetőségének rossz szervezését tükrözi.

Moldova György a kötet nyolc szatírájából három történetének keletkezését ismertette, beleértve a címadó művet, amely egy tsz-elnök disznójának karrierjét követi nyomon, aki képességét arra használja, hogy jelentéseket tegyen a disznók közötti beszélgetésekről, ami végül az állami gazdaság igazgatóhelyettesi posztjáig emeli, de ott bukik meg és az igazgató helyére kerül.

Az íróval folytatott beszélgetés során többször előkerült a spiclirendszer, a beépített emberek elleni harag, a megalkuvás és a képmutatás kritikája, valamint az államhatalommal való korábbi visszaélések elítélése. Moldova György a komlói évekről és egy Kubáról szóló, még befejezetlen könyvéről is beszélt, amely az ösztöndíjas útja során szerzett tapasztalatait öleli fel, beleértve egy magyarul is beszélő hivatalos sofőr felfedezését és egy kubai íróval folytatott beszélgetést, aki egy halálos ítélet szövegével kezdte pályáját. Az író úgy vélte, hogy a belföldi témákról lehet írni, de a külföldi viszonylatok iránt nagyobb az érzékenység.

Moldova György a vidéki vezető réteg és a dolgozó tömeg közötti mély szakadékra is rámutatott, különösen a bányászvárosokban, ahol ez a távolság jelentősen nő. Az író munkái során gyakran foglalkozik a hatalmával visszaélő funkcionáriusokkal, a rablógazdálkodást folytató vezetőkkel, és az igazságkeresés, valóságfeltárás témájával.

A találkozón kevés kérdés hangzott el, többségük az író műveinek megalkotásával kapcsolatos volt. Egy fiatalember arról érdeklődött, hogy az ifjúság valós képet kapott-e az 1947–56 közötti időszakról, amire Moldova György azt válaszolta, hogy könyveiben már kifejtette ezzel kapcsolatos véleményét. Egy katonatiszt az Elbocsátott légió című könyv hiányára kérdezett rá, amire az író rajta kívülálló okokra hivatkozott, és a börtönélet negatív tapasztalatairól is beszélt. A Változások őrei című kötetre vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy nem tervezi a folytatását, mivel gyengének tartja, de a Malom a pokolban című művét Fábri Zoltán filmre viszi, és jelenleg a Goldberger textilműben dolgozik egy új könyvön.

A találkozó végén Moldova György dedikálta megjelent műveit. Gyulafi József rendőr főhadnagy jelentésében megállapította, hogy az író állambiztonsági szempontból veszélyt nem jelentő nézeteit hangoztatta.