Miért maradunk ki az Európai Ügyészségből?

Magyarország lehet az egyetlen uniós tagállam, amely nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és a kormány álláspontja szerint több alapvető elvárásnak sem felel meg az EPPO-t létrehozó rendelet.

Lengyelország csatlakozásával már 23 uniós tagállam része az Európai Ügyészségnek (EPPO), amely az uniós pénzek védelmére jött létre. Svédország csatlakozási szándékát hamarosan bejelentheti, Írországgal előrehaladott tárgyalások folynak, míg Dánia esetében külön szerződés garantálja a kimaradást. Ezzel szemben Magyarország lehet az utolsó tagállam, amely nem vesz részt a közösségben.

A magyar kormány nem hajlandó csatlakozni, és Vadai Ágnes (DK) kérdésére Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára válaszolt. A válaszból kiderül, hogy a kormány szerint az EPPO létrehozásáról szóló rendelet nem tiszteli a nemzeti szuverenitást, nem biztosít hatékony működést, és nem mutatkozik meg az uniós és nemzeti szinten a hozzáadott érték.

A kormány álláspontja szerint a csatlakozás a büntetőjogi hatáskör korlátozását jelentené, és ezzel az egyik legfontosabb hatáskört adnák át az Európai Uniónak. A csatlakozás csak akkor lenne elfogadható, ha az teljes mértékben tiszteletben tartaná a tagállamok alkotmányos berendezkedését.

Az államtitkár szerint az EPPO működése feleslegesen bonyolítaná az eljárásokat és a központosítás révén csökkenthetné a büntetőeljárások hatékonyságát és eredményességét. Ezzel szemben már léteznek olyan intézmények, mint az Eurojust vagy az OLAF, amelyek az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben eljárnak.

Bár a kormány a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozva utasítja el a csatlakozást, a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség alacsony szintű együttműködést folytat az EPPO-val, és ebben a keretben megállapodást is kötöttek.

A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését. Az összesítés szerint az Ügyészséghez csatlakozott 22 EU-s tagállamon belül 1371 nyomozást indítottak a tavalyi évben, és 1927 folyamatban lévő vizsgálatuk volt. Magyarország neve 80 ügyben merült fel tavaly, ami az öt nemtag-ország közül a legmagasabb szám.

A 27 uniós tagállam közül csak 5 (Dánia, Írország, Lengyelország, Svédország és Magyarország) nem csatlakozott az EPPO-hoz, de ezekkel az országokkal is kötött az Ügyészség együttműködési megállapodást. Ezen felül számos nem EU-s országgal is partnerségben áll, hogy az adott országon belüli, uniós forrásokkal való visszaéléseket vizsgálni tudja.

Az EPPO elindulása óta eltelt kettő és fél év adataiból látható, hogy az Ügyészség évente egyre több eseten dolgozott: mind a bejelentések száma, mind az elindított és aktív ügyek száma fokozatosan nőtt 2021 júniusa óta. 2023-ban 4187 ügyet jelentettek be az EPPO-nak, ami 1371 nyomozást indított (58 százalékos növekedés) és 1927 folyamatban lévő vizsgálaton dolgozott.

A csatlakozás megtagadásától függetlenül viszont a nem csatlakozó országokból is tehetnek bejelentéseket az EPPO-nak. 2023-ban az öt nem csatlakozott EU-s országból 132 bejelentés érkezett, ebből a legtöbb, 58 Magyarországról érkezett.

A nem csatlakozott uniós országok közül pedig 2023-ban ugyancsak Magyarország volt a legtöbbször érintett az Európai Ügyészség által lefolytatott nyomozásokban, összesen 80 esetben. Ez kétszer annyi eset, mint amennyi 2022-ben volt, amikor ugyancsak Magyarország állt ennek az öt tagú listának az első helyén 40 üggyel.