A hagyományos irodaépítés korszaka lezárult Budapesten

A hosszú távú bérleti szerződések ideje lejárt a budapesti irodapiacon, mivel ezek nem felelnek meg a bérlők rugalmassági igényeinek. A Corvinus Egyetem ingatlanmenedzser szakirányú továbbképzésének alumni rendezvényén elhangzott, hogy a jövő irodáinak a dolgozók igényeihez kell igazodniuk, és a vegyes funkciójú épületek felé kell elmozdulni.

A fővárosi irodapiac változásait a generációs különbségek, a szektorok sajátosságai, a vezetői elvárások és a cégkultúrák határozzák meg. A szakértők szerint a hagyományos irodaépítési láz véget ért, nemcsak Budapesten, hanem a fejlett világ több nagyvárosában is. Az urbanisztikai és fenntarthatósági elvárások, valamint a home office elterjedése alapvetően megváltoztatták a fejlesztők gondolkodásmódját.

A jövő a vegyes funkciójú épületeké

Az irodaházak már nem számítanak elég vonzó eszközkategóriának. Hancz Anita, a Wing Zrt. értékesítési igazgatója szerint a jövőben kizárólag vegyes funkciójú épületeket szabad építeni, a nagy irodaházak kora leáldozott. A piaci igények és a fejlesztői logika a kompaktabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb épületek felé mutat. A budapesti irodapiacon az A-kategóriás épületek üresedési rátája 13,3 százalék, ami a piaci helyzetet új megvilágításba helyezi, különösen, mivel az üres területek többségét (63,4 százalék) ilyen épületekben találjuk.

Dózer vagy retrofit?

A fővárosi irodaházak korszerűsítésének szükségességében a szakemberek egyetértenek, azonban a C-kategóriás épületek sorsáról vita alakult ki. Egyesek szerint a régi ingatlanokat inkább fel kellene újítani, mivel ez környezettudatosabb megoldás. A retrofitálás különösen fenntartható lehet, ha átfogó és magában foglalja az energiahatékonysági korszerűsítéseken túli elemeket is, mint például a funkcióváltás vagy a "felokosítás".

Agócs Balázs, az iO Partners munkakörnyezeti tanácsadással foglalkozó területének vezetője szerint a flexibilitás vált alapelvárássá, mivel a világjárvány felerősítette az emberközpontú gondolkodást. A dolgozók fizikai, mentális és szociális egészsége egyre fontosabbá válik, és az irodának, mint munka- és élettérnek, meghatározó szerepe van ebben.

A kulcs a rugalmasság

Agócs Balázs kiemelte a mesterséges intelligencia jelentőségét az irodahasználat modellezésében, valamint a részvételi tervezés előnyeit. Az emberek többsége szeret bejárni az irodába, és közösségi térként tekintenek rá, ahol találkozhatnak egymással. A munkavállalók rugalmas munkaidőre vonatkozó elvárásai miatt a munkaadóknak nem tehetik meg, hogy hosszú távra rögzítsék bérelt területeiket. A pandémia hatására az irodabérlemények átlagos alapterülete 25 százalékkal csökkent, és a munkaadóknak gyorsan változó körülményekhez kell alkalmazkodniuk. A jelenlegi 5-10 éves bérleti szerződések nem alkalmasak erre, ezért a leggyorsabban ennek a struktúrának kell megváltoznia, és ehhez a finanszírozásnak is igazodnia kell.