A Központi Statisztikai Hivatal gyorsítja az adatközlést és kiemelkedő növekedést jelent

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bejelentette, hogy a jövőben 30 nappal a vizsgált időszak végét követően közlik a bruttó hazai termék (GDP) adatait, szemben az eddigi 45 napos gyakorlattal.

A KSH vezetői szerint a változtatás célja, hogy az adatszolgáltatás sebességében uniós szinten is élvonalba kerüljenek, amelyre nagy igény mutatkozik a piaci szereplők részéről. A hivatal alapvető módszertanán nem változtat, de a legfontosabb gazdasági adatokat gyorsabban teszi elérhetővé, továbbra is negyedéves alapon. Cseh Tímea, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője kiemelte, hogy az online pénztárgépek, áfaadatok és meteorológiai faktorok is hozzájárulnak a gyorsabb adatszolgáltatáshoz. A KSH jelenleg két körben közli a GDP adatokat: egy nyers és egy részletes bontásban, és a gyakoriság növeléséhez további egyeztetések szükségesek az adatszolgáltatókkal. A részletesebb adatközlés is várhatóan hamarabb lesz elérhető a jövőben.

Kincses Áron, a KSH elnöke szerint a cél az, hogy a két közlés közötti különbség zérus legyen, vagyis az első becslésben közölt adatok már eleve pontosak legyenek. A KSH több területen közöl nyers és részletes adatokat, és a revízió is része az összképnek. Kincses kategorikusan visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint a KSH az állam ízlésének megfelelő számokat és kommunikációt közölne, hangsúlyozva a hivatal függetlenségét.

A KSH elnöke aláhúzta, hogy a hivatal statisztikai kimutatásai hivatalosnak tekinthetők, és minden szakmai elvárásnak megfelelnek. Cseh Tímea hozzátette, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank saját szakterületükre irányuló előrejelzéseket készít, míg a KSH feladata szerteágazóbb, és a piac szélesebb körének nyújt információt.

Kincses elismerte, hogy a KSH éves szinten is revideálja a növekedési adatokat, amelynek már csekély információtartalma van a piaci szereplők számára. Azonban kiemelte, hogy a KSH által közölt adatok megbízhatósága kulcsfontosságú, így az utolsó tizedesjegy is számít.

A legfrissebb adatok szerint 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza szerint a magyar növekedés nemzetközi összevetésben kiemelkedőnek számít és egyértelműen az élmezőnybe tartozik. Az unión belül a második legnagyobb a magyar növekedés, megelőzve többek között Spanyolországot, Portugáliát, Csehországot, Belgiumot, Franciaországot, Németországot és Ausztriát. Éves alapon a harmadik legmagasabb előrelépést érte el a magyar gazdaság az uniós országok között.

Suppan Gergely kiemelte, hogy az unió negyedéves alapon 0,3 százalékkal bővült, míg éves alapon 0,5 százalékos növekedést produkált. Azaz a magyar gazdaság az unió növekedési ütemét negyedéves alapon több mint 2,5-szeresen, éves alapon közel 3,5-szeresen múlta felül. A kormány célja, hogy idén 2,5 százalékos növekedést elérve újrainduljon, jövőre pedig 4,1 százalékos bővülést elérve magasabb fokozatba kapcsoljon, amelyhez a ma napvilágot látott gazdasági eredmények megfelelő alapot biztosítanak – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A forint árfolyama az első negyedéves GDP-adatok nyilvánosságra hozatalát követően erősödött az euróval szemben, április közepe óta nem látott szintre, 390 alá süllyedve. Az árfolyam javulása a dollárhoz, a lengyel zlotyhoz és a cseh koronához képest is megfigyelhető volt. Az erősödés hátterében a KSH által kiadott gazdasági adatok állnak, amelyek szerint az első negyedévben 1,7 százalékkal nőtt a gazdasági teljesítmény az előző év azonos időszakához képest, és 0,8 százalékkal az előző negyedévhez képest. A kedvező gazdasági adatok mellett a márciusi ipari termelői árak csökkenése és a szálláshelyek forgalmának jelentős növekedése is hozzájárulhatott a forint erősödéséhez.